kalmika

2
júl

Babits Mihály: Anyám nevére

2
júl

Igaz ember, világpolgár csak az lehet, aki képes névtelenségbe vonulni, aki meg tud szabadulni hamis énjétől.

Bohumil Hrabal
1
júl

Ady Endre: Öreg legény szerelme

30
jún

A szerelem természetrajzáról

Kiültem a harmadik emeleti vaskorlátra cigarettázni. Nem egészen apró eset. Mégsem szenzáció; és mégis az, ha az emberbe néha hazajönnek azok az utólag nagybecsű középiskolai évek!…
Kelemen Lajos írása
30
jún

Juhász Gyula: Milyen volt…

30
jún

A szerelem olyan, mint a puskapor: robban és elhamvad. Az első szerelemnek nincsen robbanó ereje. Eszményi világból jő virágillatos tavaszt ébresztve szívünkben. Csodás örök emlékképpen kísér el minket – elmúlásunkig.

Hubay Jenő
29
jún

Babits Mihály: Sunt Lacrimae Rerum

29
jún

Román nyelvű Toldi, avagy ki volt Gelu Păteanu?

Farkas Wellmann Endrével Bálint Tamás beszélgetett
29
jún

Az idő vasfogánál is szaporábban jár az ember csákánya. Az ember rágcsáló lény. Uralma alatt minden módosul, elváltozik, hol jobbá, hol rosszabbá. Egyszer torzít, máskor nemesít.

Victor Hugo
29
jún

Mit terem a türelem…

Előbb-utóbb minden megkopik, fényét veszti, megreped, elporlik, oxidálódik, eltörik, megég – s még hány szörnyűség történhet egy-egy remekbe szabott eszközzel, tárggyal. Amit jobb esetben megtoldoz-foldoz valaki, rossz esetben pedig ebek harmincadjára kerül… Király Farkas írása