kalmika

22
okt

Berzsenyi Dániel: A poéta

21
okt

Guillaume Apollinaire: Kikericsek

Radnóti Miklós fordítása
20
okt

Kosztolányi Dezső: Őszi síp

20
okt

1956 emlékezete

Gyakran halljuk, hogy az 1956-os magyar forradalomnak és szabadságharcnak nincs a magyar irodalomban méltó tükre. Méltatlan tükre persze van, mert a Kádár-korszakban biztos befutást jelentett egy író számára, ha az úgy nevezett „ellenforradalom”-ról, vagy az úgynevezett „ellenforradalmi csőcselék”-ről írt… Mezey Katalin írása
20
okt

A forradalom is kulturális mű, a teremtő elhivatottság és tehetség legteljesebb megnyilvánulása, mely okot ad arra, de meg is követeli tőlünk, hogy mélységesen higgyünk a jövőben.

Gabriel García Márquez
19
okt

A skót finánc meg én

Valamikor gimnazista koromban kezembe került egy angol nyelvkönyv. Afféle régimódi, amelyikben a ragozást még az I am, thou art formájában jegyezték. E könyvben olvastam először a részeges skót finánc, Robert Burns versét eredetiben… Király Farkas írása
19
okt

Passzió és felelősség

Szenkovics Enikő műfordítóval Bálint Tamás beszélgetett
19
okt

Robert Burns: Az ördög elvitte a fináncot

Arany János fordítása
19
okt

Hogy mennyire alkalmazkodik az ember a környezetéhez – egészen elképesztő. Úgy hiszem, ha pokolra kerülök – egy hónapig szokni fogom az új helyet, míg megtudom, hol a könyvtár, az opera, nem lehetne-e valamelyik bűnöstől pianínót szerezni – és pár hónap múlva úgy hozzászokom, hogy nem akarok másik lakásba költözni, még a Paradicsomba se.

Ljudmila Ulickaja
18
okt

– Oly édes a bizonytalanság. A köd csodássá varázsolja a tárgyakat. – De ködben nem látjuk az utat. – (…) Minden út egyfelé vezet. – Hova? – A kiábrándulásba.

Oscar Wilde