kalmika

23
júl

A fölnőttek […] szeretik a számokat. Ha egy új barátunkról beszélünk nekik, sosem a lényeges dolgok felől kérdezősködnek. Sosem azt kérdezik: „Milyen a hangja?” „Mik a kedves játékai?” „Szokott-e lepkét gyűjteni?” Ehelyett azt tudakolják: „Hány éves?” „Hány testvére van?” „Hány kiló?” „Mennyi jövedelme van a papájának?” És csak ezek után vélik úgy, hogy ismerik.

Antoine de Saint-Exupéry
22
júl

És mi az a helyes beszéd? Tartózkodás a hazugságtól, a másokat megosztó beszédtől, a sértő beszédtől és a hiábavaló fecsegéstől: ezt nevezik helyes beszédnek.

Buddha
22
júl

Kazinczy Ferenc: A szép és a jó

22
júl

A ló közerkölcsbe ütköző része

Azért is sajnálom különösen, hogy a mai közbeszédben mértéktelenül eluralkodott a trágárság, mert anyanyelvünk módfelett gazdag és ötletes a körülíráshoz, az indulatok szellemes kifejezéséhez. Elsősorban költőként lázadozom a b-vel, f-fel, g-vel, k-val és p-vel kezdődő szavak tébolyult térhódítása ellen… Zsille Gábor írása
21
júl

Berde Mária: Ima

20
júl

Charles Baudelaire: A beteg múzsa

Babits Mihály fordítása
20
júl

A hivatás az élet hátgerince.

Friedrich Nietzsche
20
júl

Írás és kép között

A „zsurnál” kifejezés vizuális tartalmát tekintve egy pasztellszínű posztimpresszionista világot jelenít meg előttem: a Toulouse-Lautrec vérbő duktusával megragadott párizsi kávézók teraszán időző szalmakalapos, cilinderes ficsúrjait… Árkossy István írása
19
júl

Csokonai Vitéz Mihály: Lócsere

19
júl

Interjú

Dezsőfej minden hétvégén, amikor az ideje engedi, hazautazik. S bizony nem unatkozik, mert a faluban mindig történik valami érdekes, nemritkán olyasmi is, ami ország-világot érdekelhet… Király Farkas írása