kalmika

4
szept

Petőfi Sándor: A bokor a viharhoz

4
szept

Fennforgatható képversek

Vass Tibor írása Kelemen Erzsébet kiállításáról
4
szept

Szandai Kövirózsák

Az első népdalokat a család idősebb tagjaitól tanultam, majd a drága tanáraim bővítették tudásomat. Én még abban a szerencsés helyzetben nőttem fel, amikor az iskola berkein belül is voltak népdalversenyek. A dallamok, a szöveg, az állandóan felbukkanó szerelem és bánat, a kacérság, az átok egészen elkápráztatott. Nem csak dalokat tanultam, hanem kaptam valamit a múltból…
Lőrincz P. Gabriella írása
3
szept

Kezünk gyökérként iszik, ezért arra teszem, ami szép e világban.

Assisi Szent Ferenc
3
szept

Reményik Sándor: Mezők virágai

3
szept

Talán egy varjú, talán az ördög

Nagy Koppány Zsolt írása Muszka Sándor Pokoljárás című kötetéről
3
szept

Cichorium intybus

Egyszer fogom magam, fittyet hányok a világra, előveszem a Soó-Kárpáti-féle növényhatározót, de az is lehet, hogy a Jávorka-Csapodyt, kimegyek a rétre, és újratanulom az ott élő növényeket, magyar és latin nevükkel együtt. Nem volna semmi haszna, talán éppen ez lenne a szép benne, egyszerűen csak tudni, haszonvétel nélkül…
Bencsik Gábor írása
2
szept

Örök forgás. Az emlék azt mondja: aludj! A pillanat azt mondja: ébredj!

Karinthy Frigyes
2
szept

Kosztolányi Dezső: New York, te kávéház, ahol oly sokat ültem

2
szept

Költők és varjak

Idén mintha a nyárnak több dolga lett volna, alig ült le, nem dőlt hátra ráérősen a karosszékben, csak átsuhant a szobán, kerten, világon, aztán sietősen távozott. Hajnalban a nyitott ablakon át a szél befújt a párnámra egy levelet. Nyírfalevél volt, az áll az ablak előtt. Forgattam a kezemben, ilyet se láttam még, mintha az ősz személyesen hozott volna nekem ajándékot…
Mirtse Zsuzsa írása