kalmika

7
dec

A bennünk lakó nyírfa

December első hetében egyre inkább már csak arra tudtam gondolni, hogy vasárnap meggyújthatom a második gyertyát. Amikor esténként az íróasztalomnál dolgozom, téli napokon általában este mécsest gyújtok, de mindig csak mécsest, és nem ám azért, mert nincs villany. Akkor sokkal rosszabb lenne meggyújtani, ha azért tenném, mert nincs más…
Mirtse Zsuzsa írása
6
dec

Milyen versmértékben szól a következő sor? „Tóth Gyula bádogos és vízvezeték-szerelő” (Weöres Sándor)

KVÍZ
6
dec

Az ember hús, vér és balsejtelem.

William Shakespeare
6
dec

Kosztolányi Dezső: Lecsuklik minden pilla most

6
dec

Irodalmi Murphy

Zsé Gé észrevétele a fátumról: „Amikor egy színpadi szereplésünk során a számunkra azon az estén legfontosabb versünket olvassuk fel, és az általunk elgondolt dramaturgiai csúcsponthoz érünk, akkor a./ a közönség soraiban megszólal egy mobiltelefon, b./ valaki köhögőrohamot kap, c./ a szervező a színpad sarkához lép, és hadonászik, hogy lejárt az idő…
Zsille Gábor írása
5
dec

Juhász Gyula: Végtelenség verse

4
dec

Van-e érzés, mely forróbban és sejtelmesebben megdobogtatja az emberi szívet, mint az ünnep és a várakozás izgalma?

Márai Sándor
4
dec

Reményik Sándor: Szeresd az Istent s tégy, amit akarsz

4
dec

A remény

Dédi újabb gyertyát hoz a kamrából. Sötétedik. Bizonytalanul lépi át a küszöböt. Nem gyújt villanyt, a félhomályban minden olyan kísérteties a két ablakkal gangra néző konyhában. Dédi gyufát gyújt, s a köténye zsebéből előhalászott gyertyacsonkot lángra kelti a félig leégett gyufaszállal…
Kovács katáng Ferenc írása
3
dec

Boldog voltam, mert boldog, aki másnak tudja áldozni az életét!

Hans Christian Andersen