kalmika

10
jún

Búcsú

A múlt héten, amikor épp egy debreceni iskolában rendhagyó irodalomórát készültem tartani, bemutatni a kárpátaljai irodalmi élet egy szeletét, jött a hír, hogy egy közölünk útra készül. Néhány órán belül pedig futását elvégezte, megtért a Teremtőhöz Zselicki József… Lőrincz P. Gabriella írása
10
jún

Kifordított ég

Szemelvények Varga Melinda válogatott verseskötetéből
10
jún

Az élők szíve a holtak igazi temetője.

Publius Cornelius Tacitu
10
jún

Li Taj-po: Búcsú barátomtól

Kosztolányi Dezső fordítása
9
jún

A költő az az ember, aki létrát támaszt a csillagoknak, és hegedűjén játszik, miközben fellépked rajta.

Edmond de Goncourt
9
jún

Tóth Árpád: Evokáció egy csillaghoz

9
jún

Fakó minden teória, s a lét aranyló fája zöld

Gáspár Ferenc írása Forró Tamás 1956-os magyar menekültek Norvégiában című könyvéről
9
jún

Létra

Álltam az új alumínium létrám előtt megilletődve. Gyönyörködtem az elmés, logikai szerkezetben, ami múltját tekintve nem minősíthető ugyan mai találmánynak, hisz már a kőbaltás Homo erectus is saját törzsének törzsvásárlói kártyájával hozzájuthatott egy-egy ágasbogas fadarabhoz… Árkossy István írása
8
jún

A lélek belső tere éppoly végtelen és titokzatos, mint a külső világűr.

Albert Hofmann
8
jún

Kaffka Margit: A város