kalmika

19
okt

Az élet nem más, mint lassú születés. Túl könnyű is lenne kész lélekhez hozzájutni.

Antoine de Saint-Exupéry
19
okt

Eötvös József: A nyugalom

19
okt

Méhlegelőm versus tarack

Sokat küzdöttem már a tarackkal abban a sok kertben, amin dolgoztam, nem szakemberként, csak kertbarátként. Tudom, gyógynövény, és nem gyom, de tarackol. Vagyis korlátozhatatlanul terjed, a haszonnövényeim rovására. Kertemben haszonnövényeket termesztek, növényrasszista vagyok, falkaállat, aki a számára hasznos növényeket pozitívan diszkriminálja…
Szilágyi-Nagy Ildikó írása
19
okt

Élet a halál előtt

Munkába menet rendszeresen egy hajléktalan társaság előtt megyek el. Egy pékség szellőzőjénél melegszenek. Nem látom rajtuk, hogy stresszelnének valamin, sőt boldognak és elégedettnek tűnnek. Lehet, hogy tőlük kellene megkérdeznem, létezik-e élet a halál előtt?…
Döme Barbara írása
18
okt

Kinek a regénye kezdődik a következő mondattal? „A boldog családok mind hasonlók egymáshoz, minden boldogtalan család a maga módján az.”

KVÍZ
18
okt

Amikor felébredtem, már reggel járt a kertben. Leseperte az éjszakát a völgyekbe, és megintette az órát, hogy jó lesz csendesebben viselkedni… A szívem is elhalkult már, mint a többi órák, melyek csak akkor járnak kemény léptekkel az idő útján, ha egyedül van az ember.

Fekete István
18
okt

Babits Mihály: A régi kert

18
okt

Kerti levelek 4. – Arról, hogy nem vagy egyedül

A kerti munkák legnehezebb és egyszerre a legszebb része, hogy az ember sokat van egyedül. Amikor kertészkedsz, ásol, ültetsz, metszel, szüretelsz, méhészkedsz, a legtöbbször teljesen egyedül vagy. Ez akkor jó, amikor meditáció. Kertmeditáció. Kimész, eldöntöd, mi a mai feladat, megcsinálod, s miközben dolgozol, meditálsz…
Weiner Sennyey Tibor írása
17
okt

Kosztolányi Dezső: Otthon

16
okt

Otthon van az ember, ahol gyökerei vannak, halottai az anyaföldben, ahol tegezik az embert, ahol nagyapja ültette diófának a gyümölcsét töri, és fát ültetve unokáira gondol.

Lénárd Sándor