2025. 05. 14. (szerda) | Ma: Bonifác | Holnap: Zsófia
Főoldalkalmika

kalmika

17
okt

Szapphó: Boldog ember, mint Uranos lakói…

Olvasat

Kölcsey Ferenc fordítása
17
okt

A porondmester naplójából

Olvasat

Szemelvények Polgár Kristóf verseskötetéből
16
okt

Miként a testnevelés a testnek bizonyos minőséget ad, éppúgy a zene is képes formálni a lelkületet.

Olvasat

Arisztotelész
16
okt

Juhász Gyula: Egy hangszer voltam…

Olvasat

16
okt

Egymásra következőleg folynak le hangjaink

Olvasat

…A zenehallgatás egy párhuzamos, alternatív valóság izgalmát nyújtja, számomra legalábbis. Zsigereimben hat rám, és a lelkem megmozdul, belsőmben szinte látomások kelnek életre. Ha hagyom ezt a relaxációs ellazult állapotot, hadd uralja az izmaimat, akkor lepereg a szemem előtt valami megmagyarázhatatlan…
Tallián Mariann írása
15
okt

Egyre jobban meg vagyok győződve róla, hogy úgy lehet meghódítani az embereket, ha ugyanolyan hajlamot színlelünk, ha az ő szájuk íze szerint bölcselkedünk, tömjénezzük a hibáikat és bármit csinálnak, magasztaljuk őket. Nem kell félni, hogy esetleg túlzásba visszük a hízelkedést, vagy hogy kilóg a lóláb: épp a legravaszabbakat lehet a legkönnyebben felültetni, és nincs az a nevetséges pimaszság, amit le ne nyelnének, ha dicsérettel van ízesítve. Az őszinteség persze megsínyli az efféle mesterkedést, de ha az embernek szüksége van valakire, kénytelen idomulni hozzá, és csak így lehet megnyerni, arról nem a hízelgő tehet, hanem az, aki azt akarja, hogy hízelegjenek neki.

Olvasat

Moliére
15
okt

Oscar Wilde: A szfinx

Olvasat

Kosztolányi Dezső fordítása
14
okt

A legjobb, legbarátibb, legközvetlenebb kapcsolatokban is szükség van a hízelgésre és a dicséretre, amint a keréknek szüksége van a kocsikenőcsre, hogy jól forogjon.

Olvasat

Lev Tolsztoj
14
okt

Radnóti Miklós: Dicséret

Olvasat

14
okt

Dicséret

Olvasat

Nemrég egy műhelymunka után azt a jelzést kaptam egy tanárkollégámtól, hogy szerinte túl sokat dicsérek. Nem lehet minden zseniális, mondta, és nem lehet minden mű masterpiece, ahogy mondod. Persze, túlzott, hiszen csak minden második műre mondtam, hogy zseniális…
Nagy Koppány Zsolt írása