kalmika

26
júl

Nagyanyám és a sárga bicikli

Úgy képzelem, csillagport simít apám arcára, ölbe veszi és addig ringatja, amíg ki nem hunynak a csillagpettyek a mélyfekete égbolton. Én lentről egy hatalmas távcsővel lesem őket, és levegőt is csak lopva veszek, nehogy megzavarjam a pillanatot. De nagyanyám mégis észrevesz…
Döme Barbara írása
25
júl

Honnan ered a kánikula szó, melyet a forró nyári napokra használunk?

KVÍZ
25
júl

Az életnek csak akkor van értelme, ha lassacskán elcseréli valamire az ember. A kertész halála mit sem árt a fának. De ha a fát fenyegeted, akkor kétszeresen hal meg a kertész.

Antoine de Saint-Exupéry
25
júl

Greguss Ágost: Az élet kertje

25
júl

A paprikáról – Kerti levelek 23.

A paprika nekem személyes kedvencem, és nekünk, magyaroknak nem egyszerűen egy zöldség, hanem „A zöldség”, valódi, elidegeníthetetlen nemzeti ügy, méghozzá az egyik legkedvesebb és legszebb, még akkor is, ha Dél-Amerika az őshazája, ha éppen olyan fontos Ázsiában és Mexikóban, mint itt…
Weiner Sennyey Tibor írása
25
júl

Dúdold te nótádat

Szlama László ajánlja Oláh János versét
24
júl

Vörösmarty Mihály: A pókfi és szúnyog

23
júl

Ady Endre: Csillagos, vén csatalovak

23
júl

Éneklő pogány asszonyok dalolásából született a magyar nyelv. A csodaszarvas rázta le agancsával az erdő ékszereit, a piros bogyókat, hogy szép magyar szavak legyenek belőlük.

Krúdy Gyula
23
júl

„kíváncsian és szabadon”

Murányi Sándor Olivér író, harcművész, népi táncos. Székelyudvarhelyen született, jelenleg kétlaki életet él: a Szentendrei-szigeten, Surányon és szülővárosa közelében, Homoródfürdőn lakik. Legutóbbi prózakötete Folyamtánc címmel jelent meg. Egész életében aktív szerepet játszott a mozgás: gyerekkora óta néptáncol, karatézik, lovagol, horgászik. Egyike azon magyar íróinknak, aki a leginkább otthon van a természetben.
Kovács Dániel Gábor interjúja