21
máj

Élménybuborékok és a csend

„Jelenlegi munkáimban – vallja Gombos Andrea szobrászművész – központi szerepet tölt be az individuum létéről, szerepéről és lehetőségeiről, a különböző életesemények és természetes körforgások mentén haladó mindennapos lét irányítottságáról és eleve elrendeléséről való gondolkodás.”
Somogyi-Rohonczy Zsófia interjúja
17
máj

„a teniszben nincs idő a hermeneutikai hozzáállásra”

Smid Róbert irodalom- és kultúratudós, kritikus. Első könyve Sigmund Freud és Jacques Lacan papírgépei címmel jelent meg 2019-ben az Előretolt Helyőrség Íróakadémia gondozásában, és elnyerte a Magyar Írószövetség Debüt-díját. Legutóbbi kötete (A grammatika érzéketlensége – Kritikák X-ről, Y-ról) elemző látásmódú kritikákat tartalmaz. A megfontolt gondolatmeneteiről ismert szerző rendszeresen teniszezik. Vajon a higgadt elemzés a teniszpályán is előrevisz?
Szilágyi-Nagy Ildikó interjúja
14
máj

Kezdetben volt a kert, amibe most furcsa lények költöztek

Festményeket, szobrokat és mindenféle műalkotásokat kivinni a kertbe vagy berakni egy üvegházba? Milyen hajmeresztő és értelmetlen gondolat ez? Vagy mégse olyan eszement ötlet?
Somogyi-Rohonczy Zsófia írása
10
máj

Mohakert Közép-Európa első zen templomában

A világ körülbelül 12 000 mohafajából Japánban 2500 megtalálható, ami remek lehetőség arra, hogy az ember mohákon szemlélődjön, ahogy azt a „mohalányok” teszik. A pilisszentlászlói Hoboji – Dharma Kincse Zen templom kertjének része egy mohakert is, melyet Barna Shugetsu Viktória szerzetesnő gondoz.
Szilágyi-Nagy Ildikó interjúja
7
máj

Rettegni a rettenthetetlenségtől

A vöröskeresztes önkéntes azon munkák közé tartozik, amelyeknél gyanús, ha túlságosan megnyugszik az ember. Ez nem csoda, hiszen a szakma létét eleve az indokolja, hogy valami diszfunkcionálisan működik. Itt ezt a valamit tekinthetjük tág értelemben. A mentősöknél például ez egy emberi szervezet, a tűzoltóknál ilyen lehet egy épület, a rendőröknél pedig egy törvényt nem tisztelő állampolgár…
Sarnyai Benedek írása
3
máj

Az állatok viselkedését tanulmányozni

Dr. Fuisz Tibor biológussal, a Magyar Természettudományi Múzeum főmuzeológusával beszélgettünk Az év madara: a zöld küllő kapcsán hivatásáról, és az élővilág megőrzésének fontosságáról.
Mirtse Zsuzsa interjúja
30
ápr

Természet és digitalizáció

Csizmadia Máté pszichológus, agrárközgazdász és munkajogi szakokleveles tanácsadó, a Zöld pszichológia című blog szerzője. Előadásokkal, cikkekkel segíti a tájékozódást a klímavédelemmel, a környezettudatossággal és a digitalizáció mindennapjainkra gyakorolt hatásaival kapcsolatosan.
Viola Szandra interjúja
26
ápr

A természetben csak fehér zaj van

Izer Janka első kötetében, melynek címe Ezért nem alszom nálad, jó néhányszor hangsúlyos hangulati elem a természet, illetve a természet nyugalmának hiánya. Ezt a poétikát a mindennapos séta és a gyakori szemlélődés is ihlette.
Szilágyi-Nagy Ildikó interjúja
23
ápr

Szurkolók az Állatokért

A média általában nagyon negatív képet fest a futballszurkolókról és a szurkolói csoportokról, ezért sok átlagember úgy gondol rájuk, mint kiabáló, verekedő, stadionokban törő-zúzó huligánokra. A „Szurkolók az állatkínzás ellen” néven létrejött szurkolói kezdeményezés azonban alaposan rácáfol ezekre az előítéletekre. Kapin Richárddal, az állatvédő szervezet egyik vezetőjével beszélgettünk.
Kovács Dániel Gábor interjúja
19
ápr

A dekonstruált szerzetes dekonstruált mandalái (Wolfgang Laib)

Minden az időbe van vetve, minden, ami keletkezett (összetett), elmúlik, akkor járunk el helyesen, ha ezt tudatosítjuk. Ezt sugalmazza a homokmandala-készítés. Az 1950-ben született, a hetvenes évek második felétől aktív művészeti tevékenységet folytató, német származású Wolfgang Laib valami nagyon hasonló dologra tapintott rá…
Hegyi Damján írása