2024. december 19.
Gyermekkorunkban e hónap első napján árkus papírra, kék és zöld ceruzával, karácsonyfát rajzoltunk, karácsonyfát, harmincegy ággal. Minden reggel, dobogó szívvel, megjelöltük, mintegy letörtük e jelképes fa egyik ágát. Így közeledtünk az ünnep felé. E módszerrel sikerült a várakozás izgalmát csaknem elviselhetetlenné fokozni. A hónap közepe felé, amint közeledett az ünnep, már állandóan lázas voltam, esténként félrebeszéltem, hideglelős dadogással meséltem dajkámnak vágyaimról…
(Márai Sándor)
2024. december 18.
Ami megfelelő mértékű kihívás ma, az holnap vagy egy hét múlva már túl sok vagy túl kevés lesz, függően a hangulatunktól, az egészségünktől és a testi erőnlétünktől. A képességeinkben megmutatkozó fluktuáció normális jelenség, ráadásul a képességek még futás közben is változhatnak, ahogy éppen remekül vagy nagyon rosszul érezzük magunkat.
(Csíkszentmihályi Mihály)
2024. december 17.
Az vagyok, aki vagyok: egyedülvaló és mindenkitől különböző egyéniség, őseim örökségéből eredő ösztönzésekkel és törekvésekkel; álmok, vágyak, sajátos tapasztalatok szövődtek össze, együttesen, hogy bennem öltsenek testet.
(Charlie Chaplin)
2024. december 16.
Ha a körülmények arra kényszerítenek, hogy lelked nyugalma felkavarodjék, gyorsan húzódj vissza önmagadba, s a szükséges mértéken túl ne jöjj ki a sodrodból. Ha gyakran menekülsz a lelki harmóniához, előbb-utóbb teljesen megszerzed magadnak.
(Marcus Aurelius)
2024. december 14.
Utolsó leheletemmel is köszönöm a sorsnak, hogy ember voltam és az értelem egy szikrája világított az én homályos lelkemben is. Láttam a földet, az eget, az évszakokat. Megismertem a szerelmet, a valóság töredékeit, a vágyakat és a csalódásokat. A földön éltem és lassan felderültem. Egy napon meghalok: s ez is milyen csodálatosan rendjén való és egyszerű! Történhetett velem más, jobb, nagyszerűbb? Nem történhetett. Megéltem a legtöbbet és a legnagyszerűbbet, az emberi sorsot. Más és jobb nem is történhetett velem.
(Márai Sándor)
2024. december 13.
Az ember az elméjével fest, nem a kezével.
(Michelangelo Buonarroti)
2024. december 12.
Elismerjük vagy sem, végletesen függünk a természettől. Tőle kapjuk ételünk minden falatját, minden lélegzetvételnyi levegőnket. A természet a legdrágább kincsünk, ezért meg kell védenünk. Jövőnk attól függ, hogy képesek vagyunk-e most cselekedni.
(David Attenborough)
2024. december 11.
Minden jó ember szívében megleled Istent.
(Lucius Annaeus Seneca)
2024. december 10.
A mese, a regény, az elbeszélés, mind hasonlít az élőlényekhez, s könnyen meglehet, hogy maguk is élnek. Van fejük, lábuk, vérkeringésük, s fel is vannak öltözve, mint az igazi emberek. S ha az arcuk közepéről hiányzik az orruk, vagy ha két bal cipőt húztak, az ember észreveszi, ha jól odafigyel.
(Erich Kästner)
2024. december 9.
Az a kevés viszonylagos, amit az abszolúthoz képest megtanultunk, lehet csapda is. Csábíthat kinyilatkoztatásra, tetszeleghet csalhatatlanságban. Végső soron tudni a nem-tudást és mégis folytatni: emberfölötti az emberben.
(Jókai Anna
)
