2025. szeptember 16.
Bonyolult világunkban nem könnyű élvezni a hétköznapi lét örömeit – a gyerekeket, a családot, a szomszédságot, a természetet, a sétát, a társaságot, a közös étkezéseket. Az élet az én felfogásomban nem egy nagyratörő kutatóexpedíció, hanem éppen annak az ellenkezője: a hétköznapi, szokványos dolgok kifürkészése és a hétköznapiság örömeinek megragadása.
(Thomas Moore)
2025. szeptember 15.
Vendég vagy a természetben – viselkedj!
(Friedensreich Hundertwasser)
2025. szeptember 13.
Ha megőriztük régi iskolai füzeteinket, és történetesen lapozgatunk bennük, gyakran álmélkodunk – ugyebár? –, hogy a rövid idő alatt, ami azóta eltelt, egészen másmilyenek lettünk. Álmélkodunk azon, amit akkor leírtunk. A hibákon és olyasmin is, ami helytálló. És közben észre sem vettük, hogy megváltoztunk.
(Ernst Hans Gombrich)
2025. szeptember 12.
Az olvasás is gondolkozás, s az írás is beszéd.
(Babits Mihály)
2025. szeptember 11.
Valamit elengedni annyit jelent, mint megváltozva tovább menni.
(Bert Hellinger)
2025. szeptember 10.
Valaminek a helyes értelmezése és ugyanannak a dolognak a félreértése nem zárja ki teljesen egymást.
(Franz Kafka)
2025. szeptember 9.
Aki több évtizede él a föld hátán, az előbb-utóbb tanúja lesz minden szörnyűségnek és badarságnak, melyre valaha gondolt, vagy talán nem is gondolt.
(Kosztolányi Dezső)
2025. szeptember 8.
Az ember születése pillanatában hal meg akkor is, ha ez a pillanat nyolcvan évig tart.
(Hamvas Béla)
2025. szeptember 6.
Ha valaki éltében ürességet talál, órái hasztalanul s unalommal folynak, s ő nemigen érti s tudja: mire való, mért van s mért él? Bizonyára elfelejté vagy soha eszébe sem juta, hogy van hazája. Nem öli az unalom, kevés lesz annak a huszonnégy óra, s nem untatja azt a kora nyári hajnaltámadat, ki honja ügyében fáradoz. A legszentebb kötelesség teljesítésének érzése tölti be az élet minden helyezetiben édes megelégedéssel a hív hazafit, legyen herceg, legyen zsellér!
(Széchenyi István)
2025. szeptember 5.
A művészet azért van, hogy ne pusztuljunk bele az igazságba.
(Friedrich Nietzsche)
