2025. szeptember 19.
Sajnálnám, ha zenémmel csak szórakoztatni sikerült volna hallgatóimat: zeném céljául én az emberek jobbá tételét tűztem ki.
(Georg Friedrich Händel)
2025. szeptember 18.
A lélek képtelen elszakítani a kötelékeket, amelyek régi szövetségesekhez, megszokott közösségekhez fűzik, és ha már új célt tűzött is maga elé, ha új célja mindennél fontosabb is, ezek a meggondolások minduntalan félretérítik.
(Charles Dickens)
2025. szeptember 17.
Az ember alázatot tanul a gigászok türelmétől, ahogy ezek a gesztenyék és platánok az őszt elviselik: moccanás nélkül, egy helyben állnak, s reggelre, mint egy sárga tócsa áll a lábuk körül az éjjel lehullott avar.
(Örkény István)
2025. szeptember 16.
Bonyolult világunkban nem könnyű élvezni a hétköznapi lét örömeit – a gyerekeket, a családot, a szomszédságot, a természetet, a sétát, a társaságot, a közös étkezéseket. Az élet az én felfogásomban nem egy nagyratörő kutatóexpedíció, hanem éppen annak az ellenkezője: a hétköznapi, szokványos dolgok kifürkészése és a hétköznapiság örömeinek megragadása.
(Thomas Moore)
2025. szeptember 15.
Vendég vagy a természetben – viselkedj!
(Friedensreich Hundertwasser)
2025. szeptember 13.
Ha megőriztük régi iskolai füzeteinket, és történetesen lapozgatunk bennük, gyakran álmélkodunk – ugyebár? –, hogy a rövid idő alatt, ami azóta eltelt, egészen másmilyenek lettünk. Álmélkodunk azon, amit akkor leírtunk. A hibákon és olyasmin is, ami helytálló. És közben észre sem vettük, hogy megváltoztunk.
(Ernst Hans Gombrich)
2025. szeptember 12.
Az olvasás is gondolkozás, s az írás is beszéd.
(Babits Mihály)
2025. szeptember 11.
Valamit elengedni annyit jelent, mint megváltozva tovább menni.
(Bert Hellinger)
2025. szeptember 10.
Valaminek a helyes értelmezése és ugyanannak a dolognak a félreértése nem zárja ki teljesen egymást.
(Franz Kafka)
2025. szeptember 9.
Aki több évtizede él a föld hátán, az előbb-utóbb tanúja lesz minden szörnyűségnek és badarságnak, melyre valaha gondolt, vagy talán nem is gondolt.
(Kosztolányi Dezső)
