2025. december 10.
Nélkülözéseink szülte elégedetlenségünk onnan származik, hogy azért, amink van, nem vagyunk elég hálásak.
(Daniel Defoe)
2025. december 9.
Fájdalmasan tudatában vagyok tökéletlenségeimnek, s ebben a megismerésben rejlik minden erőm.
(Mahatma Gandhi)
2025. december 8.
Vagyunk úgy néha egy-egy állattal, hogy akaratlanul is kételkedünk – állat-e vajon? És szinte félünk tőle, mert hátha elvarázsolt ember.
(Selma Lagerlöf)
2025. december 6.
Adventben vízbe teszünk kökényágakat s azok kivirágoznak, s az ember örül neki, örül az élet titkának s a szépség kibontakozásának. Nemde ily ág legyen lelkünk, mely az adventi vágytól új életre virágzik ki s szeretetét s odaadását szépségében, a szív tisztaságában leheli Üdvözítője felé?!
(Prohászka Ottokár)
2025. december 5.
Látod, így jön majd az öregség, udvariasan. Mint a lictor, mikor a halálhírt viszi a patríciusnak, s bókol, amint átnyújtja a halálos iratot. Nem dráma az öregség, ne félj. Egy napon hírt kapsz, ennyi az egész. Felnézel, a munkából és az életből, szórakozottan, s aztán készségesen mondod: „Igen, tudomásul vettem.”
(Márai Sándor)
2025. december 4.
Az igazi barátság olyan lelki azonosulás, amely ritkán fordul elő ezen a világon.
(Mahatma Gandhi)
2025. december 3.
Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós, de idegenen sohasem.
(Bessenyei György)
2025. december 2.
A szeretet, amivel szeretnek bennünket, mindig valamifajta kegyelem.
(Szabó Magda)
2025. december 1.
Jól csak a szívével lát az ember. Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.
(Antoine de Saint-Exupéry)
2025. november 29.
Csak anyanyelvemen lehetek igazán én. Ennek mélységes mélyéből buzognak föl az öntudatlan sikolyok, a versek. Itt megfeledkezem arról, hogy beszélek, írok. Itt a szavakról olyan régi emlékképeim vannak, mint magukról a tárgyakról. Itt a fogalmak s azok jelei végzetesen, elválaszthatatlanul összeolvadnak.
(Kosztolányi Dezső)
