Somlyó Zoltán: Rossz szomszédság
Szomszéd, ne nyisd rám ablakod,
szomszéd, még rajtakaplak ott,
hogy rámleselkedel.
Szomszéd, hát tudd meg: ki vagyok,
én nagy ember, bús fi vagyok,
ki csöndért esdekel.
Szomszéd, te boldog, víg borász,
lányod egész nap zongoráz,
minek az énnekem!
Szomszéd, te iszol és pipálsz
okos üzleteket csinálsz
s nevetsz az életen.
Szomszéd, ebéded dús, kövér,
az én falatom ösztövér –
gyomorbajos vagyok.
Sok gyógyszerem van, azt falom,
ma-holnap mûtõasztalon
sikítva meghalok.
S – szomszéd – én verset is írok!
Nehéz lessz vélem a birok,
ne bánts, ha teheted.
Ma még a munkát kibirom,
ha zavarsz: neved kiirom
s örök lessz a neved!!