Aligha találnánk Európa XX. századi történelmében még egy oly temérdek történelmi vonatkozással terhelt napot, mint augusztus 23. A legtöbb e naphoz kapcsolódó eseménynek – közvetlenül vagy közvetve – talán máig érezhető hatása volt/van a magyar nemzetre nézve is. Nézzük, mi történt „ma” az évszázad során – nyilvánvalóan a teljesség igénye nélkül.

1938 – A bledi (ma Szlovénia) értekezleten a kisantant hatalmak elismerik Magyarország fegyverkezéshez fűződő jogát – melyet a világháború után megvontak. Cserében Magyarország lemond a trianoni határok fegyverrel való visszaállítási vagy megváltoztatási igényéről. A kisantant államai már másfél évvel korábban javasolták, hogy Magyarország mondjon le a revízióról, és ebben az esetben hajlandóak elismerni az ország katonai egyenjogúságát. Aláírására 1938. augusztus 29-én került sor.

1939 – Létrejött a német–szovjet megnemtámadási szerződés (vagy ahogy a közbeszédben említjük: a Molotov–Ribbentrop-paktum). Vjacseszlav Molotov szovjet és Joachim von Ribbentrop német külügyminiszter e napon kötötte meg nevezetes megállapodását. A felek a szerződéshez csatolt titkos záradékban megállapodtak Európa keleti térségeinek érdekszférákra történő felosztásáról is. Következmény: 1939. szeptember 1-jén Németország megtámadta Lengyelországot, majd 1939. szeptember 17-én a Szovjetunió is csatlakozott az invázióhoz. Németország hozzávetőlegesen 118 ezer négyzetkilométer, a Szovjetunió pedig 200 ezer négyzetkilométer területtel gyarapodott.

1944 – A szovjet hadsereg Jászvásár–Kisinyov vonalon bekövetkezett sikeres offenzívája miatt Románia hivatalosan kapitulál, és megtámadja addigi szövetségeseit, a német és magyar csapatokat. I. Mihály román király a politikai pártok és a hadsereg támogatásával sikeresen végrehajtja a kiugrást.

1968 – A csehszlovákiai kommunistaellenes forradalom idején a szovjet csapatok lengyel, magyar és bolgár támogatással bevonultak az országba. Prágában megszállták a repülőteret, a miniszterelnöki hivatalt, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának székhelyét, továbbá a csehszlovák rádió, később pedig a televízió épületét is. Az akciónak számos halottja és több száz sebesültje volt. Az intervenció legfiatalabb halálos áldozata egy mindössze kétéves kisfiú volt, akit egy üzemanyag-szállító kocsi gázolt halálra. Augusztus 23-án Csehszlovákia lakossága egyórás általános sztrájkkal fejezte ki tiltakozását.

1989 – Litvánia, Lettország és Észtország kétmillió lakója országaikon átívelő, hatszáz (!) kilométeres élőláncot alkotott, hogy emlékeztessenek a náci Németország és a Szovjetunió által aláírt Molotov–Ribbentrop-paktum ötvenedik évfordulójára, valamint kinyilvánítsák függetlenségi törekvéseiket.

1989 – Lengyelországban megalakult a keleti blokk első nem kommunista kormánya.

1989 – Erich Honecker kelet-német és Nicolae Ceaușescu román pártfőtitkár katonai intervenciót sürgetett Lengyelország ellen, hiába.

Akinek pedig ez nem volna elég az uborkaszezon közepén, annak szeretettel ajánlom e jeles naphoz kapcsolódó korábbi eszmefuttatásom.

Király Farkas