Kéne egy törvény.

A világhálón elkövetett becsületsértés, fenyegetés, zaklatás, zsarolás, mindenféle verbális erőszak ellen kéne egy törvény.

Egy valódi törvény kéne, egy ténylegesen alkalmazott és hatékony. Nem egy elméleti paragrafus, nem egy vicc kategóriájú betűhalmaz. Nem egy lebegtetett, ám soha ki nem szabott büntetés, mint például az állatkínzásról szóló törvényben a három év tényleges szabadságvesztés. Nem jogalkalmazói bohóckodás, amely oda vezet, hogy egy szadista baromállat bátran verhet, kínozhat, „becsicskíthat”, elpusztíthat egy kutyát, lovat, gólyát, sünt, egyéb teremtményt – a tárgyaláson pénzbüntetéssel és felfüggesztett ejnye-bejnyével megússza, és szabadlábon távozik, gúnyos mosollyal nézve a bíróság épülete előtt pampogó állatvédőket.

Kéne már végre egy hathatós szigorú törvény, ideje jött bizony, mert a világhálón elfajult a helyzet. Ezt bárki tapasztalhatja, ha találomra beleolvas egy közösségi oldal posztjaiba, vagy egy netes hírlap cikkei alatt a kommentekbe. Álnév vagy különféle álnevek mögé rejtőzve ott lubickol szabadon a világ összes aberrált idiótája, unatkozó futóbolondja, személyiségzavaros betege, agresszív ragadozója. Minden elfojtott indulatot, gyűlöletet, zavaros agymenést, szalonképtelen gátlástalanságot ott eregetnek szerte és szét. Plafonig fröcsköl az embertársak szakadatlan mocskolása, a cigányozás, a zsidózás, a százféle hajmeresztő összeesküvés-elmélet, bennfenteskedő politikai agymenés, álhír, az innen-onnan kukázott szubkulturális szemét. És mindez magabiztosan előadva, lehengerlően, proletár öntudattal. Próbálok belehelyezkedni ennek a lélektanába, de nem nagyon sikerül, hála Istennek. Mit érezhet például a „kamionos” vagy a „nemzeti fereg” álnév mögött rejtőző páciens? Leül a számítógép elé, az első cikk alá bekommenteli, hogy „Szájbab…tt g..i zsidó anyád” – és akkor elégedetten hátradől, ciccent egy dobozos sört, kortyol, és boldog? Ma is orbánviktorozott egy cifrát, hűha. Ez neki hétfőtől vasárnapig egy klassz esti program?

A moderátor ide már régóta kevés. Ha kitilt egy-egy gyűlöletbeszélő, fenyegetőző ámokfutót, az illető három perc alatt gyárt magának egy újabb álnevet, és máris folytatja. A moderátori jogkör vicc a köbön. Ha viszont az IP-cím alapján azonosított elkövetőre éjjel rárúgná a lakásajtót néhány kommandós, és huszonnégy órára őrizetbe vennék, valamint végleg elkoboznák a kütyüjét, már előbbre lennénk. Négy-öt elkobzás után a perverznek csak elfogyna a pénze, vagy rájönne, hogy ez túlságosan drága mulatság…

Az irodalmi életben még nyersebb-gátlástalanabb a helyzet: itt a verbális erőszakot alkalmazó szerzők nem mindig gyártanak maguknak álnevet. Csak a legpatkányabb fazonok bújnak olyan álcák mögé, mint például Sapsia, Irodalom Szabad és hasonlók. A páciensek többsége saját néven küldözgeti elfajzott üzeneteit emailekben és világhálós posztokban – nem félnek, mert tudják, hogy tettüknek nincs jogi következménye.

Az irodalmi abúzusok túlnyomó részét szerkesztők terhére követik el. Egy önjelölt költő a Facebookon „csirkefogónak és buta libának” nevez egy alkotót, csak azért, mert a nő másfél évvel ezelőtt egy folyóiratnál visszautasította néhány középszar versét. Egy féldilettáns költő éveken keresztül öngyilkossággal zsarolta egy antológia szerkesztőjét. (Jut eszembe, engem is zsarolt öngyilkossággal egy másik költő, Az év versei című antológia kapcsán.) Hajnalban néha emailt kapok egy alkoholbeteg könyvtolvajtól, efféle mondatokkal: „Rohadj meg, te szemét patkány!”; „Meg fogsz dögleni!” És jó néhány rovatvezető kollégámnak vannak hasonló megszállottjai.

Na jó, persze, az ember a helyükön kezeli az efféle alakokat – de azért a piaci légynek is odacsapnak néha, ha túl sokat pimaszkodik… Álnéven mocskolódó örökös 3/3-as besúgók; nőktől intim fényképekért kuncsorgó, majd a fotókkal a nőket éveken át zsaroló szexuális bűnözők; mások Facebook-oldalát és DOKK-fiókját feltörő internetes banditák; árnyékszemélyiségeket gyártó üzengetők; irodalmi hagyatékukat nőknek szexért felkínáló költők; pszichésen zavart fenyegetőzők; megrekedt féltehetségükért, vélt sérelmeikért másokon bosszút állók; gabonakörökről fantáziáló, UFO-hívő műkedvelő becsületsértők – kéne ellenetek egy ütőképes törvény.

Zsille Gábor