Az irodalomról beszélgetve szívesen használjuk a fordulatot, hogy valaki „költőnek született”, hogy valakit az isteni terv arra predestinált, hogy verseket írjon. Mással nehezen is magyarázhatnánk, hogy Kiskőrösön egy alföldi kocsmáros és egy szlovák cseléd házasságából megszületett a 19. század legnagyobb magyar zsenije, illetve Budapesten egy „félig román, vagy tán egészen az” szappangyári munkás és egy mosónő házasságából a 20. század legnagyobb magyar poétája… Természetesen a predestináció (vagyis az eleve elrendelés) fogalma egészen mást jelent a teológiában, mint az irodalomtörténetben vagy a történetírásban. Akárhogyan is, számtalanszor tapasztalhatjuk: a történelem ura görbe vonalakkal is képes egyenesen írni. Emelkedettebben szólva, Pilinszky János gyönyörű megfogalmazásában: „Isten időről időre átvérzi a történelem szövetét.”

Nos, ezúttal éppen egy ilyen, a történelem gyolcsán hagyott vérfoltot vizsgálgatok, melyre egy idősebb, mondhatni atyai ismerősöm hívta fel a figyelmem. Az Egyesült Államok két híres elnöke: Abraham Lincoln (1809–1865) és John Fitzgerald Kennedy (1917–1963) haláláról van szó. Mindketten politikai gyilkosság áldozatai lettek – nem túlzás kijelentenünk, hogy a világtörténelem két legismertebb politikai bűntényének áldozatai. Az is köztudott, hogy mindkét bűnesetről könyvtárnyi szakirodalom készült, több száz kötetnyi dokumentáció. A két elnök utolsó napjainak szinte minden egyes percét részletesen kikutatták, különösen Kennedy végóráit. A két ügyet persze mindvégig (teljesen logikusan) külön-külön vizsgálták, ám most néhány pihent történész egybevetette őket – és döbbenetes párhuzam bontakozott ki. Lássuk a részleteket:

– Abraham Lincoln 1846-ban lett a Kongresszus tagja. John Fitzgerald Kennedy 1946-ban lett a Kongresszus tagja.

– Lincoln 1860-ban lett amerikai elnök. Kennedy 1960-ban lett amerikai elnök. Mindketten az emberi jogok elkötelezett védelmezői voltak.

– Mindkettejük felesége elveszítette egy-egy gyermekét, amíg a Fehér Ház lakója volt.

– Lincolnt és Kennedyt egyaránt fejlövéssel ölték meg.

– Mindketten pénteki napon haltak meg.

– Lincoln elnököt egy színházban lőtték agyon. A színház neve: Kennedy. Kennedy elnököt egy elegáns limuzinban lőtték agyon, a kocsi típusa: Lincoln.

– Lincoln titkárnőjének neve: Miss Kennedy. Kennedy titkárnőjének neve: Miss Lincoln.

– Mindkét elnököt egy-egy déli államokbeli, fehér férfi gyilkolta meg. Mindkét elnök utóda egy-egy déli államokbeli férfi volt. Mindkét utódot úgy hívták: Johnson.

– Lincoln utóda, Andrew Johnson 1808-ban született, Kennedy utóda, Lyndon Johnson pedig 1908-ban.

– Lincoln merénylőjének neve: John Wilkes Booth. Kennedy merénylőjének neve: Lee Harvey Osvald. Booth 1839-ben született, Osvald 1939-ben.

– Booth a gyilkosságot egy színházban követte el, megpróbált elmenekülni, végül egy emeletes bérház tetején fogták el. Osvald a gyilkosságot egy emeletes bérház tetejéről követte el, megpróbált elmenekülni, végül egy színházban fogták el.

– Mindkét merénylő meghalt a bírósági tárgyalássorozat folyamán: egyikük sem élte meg az ítélethirdetést.

– S végül a legfurcsább egybeesés, mely szinte hátborzongató: egy héttel a halála előtt Lincoln elnök szabadságra utazott a Maryland állambeli Monroe-ba. Egy héttel a halála előtt Kennedy elnök szabadságra utazott a hírhedt színésznővel, Marylin Monroe-val.

Az isteni gondviselés miféle szálain rendeződnek, vagy éppen ellenkezőleg, kuszálódnak össze az emberi sorsok?

Zsille Gábor