A görög és a római mitológia roppant érdekes, tanulságos, és mind a mai napig kihat az életünkre, alakjai visszaköszönnek művészetben, tudományban egyaránt.

Most egy kicsit Zeusz (más néven Jupiter) viselt dolgait szeretném megbolygatni, különös tekintettel mindenféle szerelmi kilengéseire. Látni való, hogy a szupererőket birtokló főisten nem egy megértő, szeretetteljes figura, sőt: nagyon is agyafúrt módokon szerezte meg magának azt, akit éppen megkívánt. Ugyanakkor nem szabad szem elől téveszteni felesége, Héra (aka Juno) fondorlattal kigondolt, változatos tetteit sem, amelyekkel ura szeretőin (vagy inkább áldozatain) állt bosszút.

Itt van például szegény Kallisztó. Ő ugye Artemisz kísérője volt, szüzességi fogadalmat tett a lehetőségért. A gyönyörű nimfa azonban elkápráztatta a főistent is. Ám a fogadalmát nem akarta megszegni. A főisten erre cselhez folyamodott, és Artemisz alakjában jelent meg Kallisztó előtt, aki gyanútlanul leengedte fegyvereit, és így Zeusz megerőszakolhatta. Kallisztó terhes lett, Artemisz pedig nyilván haragra gerjedt, de mert Kallisztó a kedvence volt, nem bántotta, csak száműzte szent erdejéből. Kallisztó egyedül maradt. Mit lépett Héra? A hajánál fogva a földre dobta a lányt, aki Héra bosszújának beteljesüléseként medve képében ért földet. Néhány további csavar után végül a „jólelkű és kegyes” Zeusz felemelte az égre – ő lett a Nagy Medve csillagkép. Zeusz nagy csillagképcsináló volt.

Vagy nézzük Iót. Ő is elbűvölte szépségével Zeuszt, aki úgy határozott: elcsábítja. Azon az éjszakán felhőket borított az égre, hogy elrejtse együttlétüket a féltékeny Héra elől. A nejének azonban gyanús lett a helyzet, és haragjával üldözni kezdte Iót. Zeusz megsajnálta kedvesét, és hogy elrejtse felesége dühe elől, fehér üszővé változtatta. Héra persze rájött a trükkre, és ajándékul elkérte az üszőt, amit Zeusz nem utasíthatott vissza, így aztán Ió Héra tulajdona lett. Megbízta a százszemű óriást, Argoszt, hogy őrizze a tehenet. Csakhogy Zeusz parancsára Hermész megölte az őrt, és megszöktette Iót. Héra a tehénalakban maradt hercegnőt is megtalálta, és hogy tovább kínozza, egy böglyöt küldött rá, hadd csipkedje, amerre csak jár. Végül Prométheusz mondta el Iónak, hogy mit kell tennie a visszaváltozáshoz – ami sikerült is, na de tehénként rohangálni keresztül-kasul Hellászon, hát nem egy diadalmenet.

De beszélhetünk Ganümédesz királyfiról. Őt Éósz rabolta el magának, de később Tithónosz is megtetszett neki. Amíg elment Tithónoszért, Zeusz is szemet vetett a trójai királyfira, hát elrabolta Éósztól. A hajnal istennője cserébe azt kérte a főistentől, hogy tegye halhatatlanná Tithónoszt. Azonban arról megfeledkezett, hogy örök ifjúságot is kérjen számára, így aztán Tithonusz örökké élt, de egyre vénebb lett. Lassan magatehetetlenné vált, és értelme is elhagyta. Éósz végül megunta, és egy szekrénybe zárta; majd Zeusz tücsökké változtatta. Ganümédész az Olümposzon maradt Zeusz szeretőjeként. Ezt Héra nem tudta lenyelni, hát Zeusz, hogy megóvja szerelmét felesége haragjától, Ganümédészt a csillagok közé emelte: ő lett a Vízöntő csillagkép. Mondtam, ugye?

Folytathatnánk Lédával, akit a hattyú képében tett magáévá, vagy Métisszel, első feleségével – meglehetősen rendhagyó a főisten, hogy is mondjuk, liaison-jainak utóélete.

Azonban most mind együtt vannak: a Jupiter (aka Zeusz) holdjaiként keringenek a főistenről elnevezett gázóriás körül. Bizonyára boldogan, ha képes erre egy hold.

De a boldogság nem tart örökké. Mert mit tesz a NASA, az amerikai űrhivatal? A nyakukra küldi Juno (aka Héra) asszonyságot, műhold formájában. Az istennő tíz évet utazott, hogy megtalálja a díszes társaságot. Most pedig, derék paparazzóként fotókat küld ura afférjairól – pár napja épp Ganymedesről –, amelyek bejárják az egész internetet, és mindenki tudni fogja, hogy miféle pogányságok zajlanak az aszteroidamezőn túl.

Bizony nagy mókamesterek az amerikai csillagászok.

Király Farkas