Macskaköröm – Oldal 20 – Olvasat – Irodalom és irodalom

Macskaköröm

Az unalom az az álommadár, ami kikelti a tapasztalat tojását. A levelek suhogása elűzi ezt a madarat.

(Walter Benjamin)

A reklám az, ha bebeszéljük előre az embereknek, hogy valaminek örülni fognak.

(Rejtő Jenő)

Akár úr, akár hölgy, aki nem leli élvezetét egy jó regényben, bizonyára elviselhetetlenül ostoba.

(Jane Austen)

A vers az ember legtöményebb megnyilvánulása, leganyagtalanabb röpülése, legforróbb vallomása a létről. A legszentebb játék. A kifejezhetetlen körbetáncolása, megidézése, ritka szertartás, míves fohász. Valami, ami születésének pillanatában a halhatatlanságra tart igényt.

(Latinovits Zoltán)

Az élet legérdekesebb jelenségei valószínűleg mindig kettős arcúak, múltba és jövőbe tekintenek, progresszívek és regresszívek is egyben. Osztoznak az egész élet kétértelműségében.

(Thomas Mann)

Egy embert, akinek minden vagyona az esze és a szivartárca-gyűjteménye, nem lehet tönkretenni.

(Herczeg Ferenc)

Pünkösd van, a Lélek ünnepe! A világ tele van szórva az élet csiráival, melyek fakadnak, a természet telítve van az élet vágyával, mely a szebbet sürgeti s alakítja, s e titokzatos, szép életnek s virágzásnak keretében üli meg az ember a lelki élet ünnepét, melynek, mint minden ünnepnek, megvan a maga misztériuma; s ez a misztérium az, hogy mi is hát az élet?

(Prohászka Ottokár)

A legfontosabb lecke: megtanulni szeretni. Egyre jobban szeretni. Mert eltűnnek a nyelvek, a próféciák, az országok, és az utca, ahol lakom, a villanyoszlopok, ez a ház, a nappali bútorai... és eltűnik az én testem is. De egy dolog örökké megmarad az univerzum lelkében: a szeretetem.

(Paulo Coelho)

Antropológusok gyakran leírták, mi történik akkor, ha valamilyen primitív társadalmi rendben a szellemi értékeket kiteszik a modern civilizáció rohamának. Az emberek elvesztik az életük értelmébe vetett hitet, társadalmi rendjük felbomlik, és ők maguk morálisan tönkremennek. Mi ma ugyanilyen helyzetben vagyunk. De sohasem értettük meg, mit veszítettünk el.

(Carl Gustav Jung)

A képzőművészet az, amelyben a kéz, a fej és a szív közösen dolgozik.

(John Ruskin)