2019. július 27.
Ha az ember egészen magára marad, kezdi nagyon különös módon szemlélni a dolgokat. A fák megszűnnek fák lenni, a föld emberi arcot ölt, a kövek regélni kezdenek.
(Émile Zola)
2019. július 26.
Ez a legszörnyűbb a felnőttkorban – és erre csak most kezdek rájönni –, hogy mire az ember megkapja, amire egész gyermekkorában vágyott, a dolog feleannyira sem csodálatos, mint hitte.
(Lucy Maud Montgomery)
2019. július 25.
Az írás egyetlen szabályt ismer: hogy legyen mit mondanod.
(Arthur Schopenhauer)
2019. július 24.
Ha leveleket ír az ember, nem érzi magát magányosnak. Ráadásul még arra is van remény, hogy válasz érkezik.
(Ljudmila Ulickaja)
2019. július 23.
A fölnőttek [...] szeretik a számokat. Ha egy új barátunkról beszélünk nekik, sosem a lényeges dolgok felől kérdezősködnek. Sosem azt kérdezik: „Milyen a hangja?” „Mik a kedves játékai?” „Szokott-e lepkét gyűjteni?” Ehelyett azt tudakolják: „Hány éves?” „Hány testvére van?” „Hány kiló?” „Mennyi jövedelme van a papájának?” És csak ezek után vélik úgy, hogy ismerik.
(Antoine de Saint-Exupéry)
2019. július 22.
És mi az a helyes beszéd? Tartózkodás a hazugságtól, a másokat megosztó beszédtől, a sértő beszédtől és a hiábavaló fecsegéstől: ezt nevezik helyes beszédnek.
(Buddha
)
2019. július 20.
A hivatás az élet hátgerince.
(Friedrich Nietzsche)
2019. július 19.
Falun kell a sötétség, mert csak a sötétben mer forrni a bor, érni a tök, nőni a gyerek, álmodni a leány, ölelkezni a gazda. A sötétben pihennek jóízűt a kertek, fák, állatok és emberek.
(Krúdy Gyula)
2019. július 18.
A világon semmiféle tehetség el nem vesz. Nem olyan bolond a természet, hogy hiába teremtsen erőket. Amit teremt, azért teremti, hogy hasznát vegye.
(Petőfi Sándor)
2019. július 17.
Egy gyötrelmes, hosszú betegségünk annyi emléket se hagy maga után, mint egy fogfájás. Lelkünk felejteni igyekszik. Évek múlva még azt a városrészt is elkerüljük, ahol a kórház van, melyhez szenvedésünk rögződik.
(Kosztolányi Dezső)
