2019. augusztus 24.
Ábrándos lelkek szerint a tenger óriási, kékes tájakat rejt méhében, s akik a vízbe fúltak, ott görögnek hatalmas halak közt, különös erdőkben, kristálybarlangokban. A folyónak viszont csak fekete mélységei vannak, ahol iszapban rothadnak a hullák. Mégis milyen szép, amikor ragyog a kelő napban, és lágyan csobog zsongó nádasokkal szegett partjai közt!
(Guy de Maupassant)
2019. augusztus 23.
Aki a kezdeteket keresi, rákká válik. A történész hátrafelé néz; végül hátrafelé is hisz.
(Friedrich Nietzsche
)
2019. augusztus 22.
A fiataloknak nincs senkijük, akiknek kiönthetnék a szívüket. Oly ritkán bukkannak a húszévesek olyanra, aki meg is hallgatja, meg is érti őket.
(Francois Mauriac)
2019. augusztus 21.
Az ember nem akkor hal meg, amikor szeret, hanem amikor lehet.
(Gabriel García Márquez)
2019. augusztus 20.
Kell hogy a királyt kegyesség s irgalmasság díszítse, de a többi erény is hassa át és ékesítse. Mert ha a királyt istentelenség és kegyetlenség szennyezi, hiába tart igényt a király névre, zsarnoknak kell nevezni.
(Szent István)
2019. augusztus 19.
Akkor kéne elkezdeni írni, mikor meghalt az ember. Ez az élet élettel teljen el, azután meséljek...
(Szép Ernő)
2019. augusztus 17.
A békéhez nem bombák kellenek, hanem jóakarat és emberi együttérzés.
(Szent-Györgyi Albert)
2019. augusztus 16.
A franciák azt mondják, hogy „elutazni annyi, mint meghalni egy kicsit”. Ezt sohasem hittem, mert szeretek utazni, s valahányszor vonatra szállok, úgy érzem, hogy újra éledek.
(Kosztolányi Dezső)
2019. augusztus 15.
Az írónak azért nemes a mestersége, mert ellenáll az elnyomásnak, tehát beleegyezik a magányba.
(Albert Camus)
2019. augusztus 14.
Az ember megérkezik, s a gondola elviszi abba a valószínűtlen, sűrű és nemes igézetbe, ami Velence. Aztán elmegy az ember Velencéből, s a gondola közömbösen úszik az utassal az apró hidak alatt, az örökkévalóság árnyékában, oly nesztelenül, mintha nem is a lagunák vizében, hanem a századokban úszna.
(Márai Sándor
)
