Macskaköröm

Tegnap hősök kellettek, ma mártírok... így parancsolja ezt hazám szolgálata.

(Dessewffy Arisztid)

A halál a legfontosabb. De csak ha a „magunk halálával” halunk meg. A modern embertől a kor megtagadja ezt a legfőbb beteljesedést is, halála tucathalál, kórházban, orvosi segédlettel, udvariasan és feltűnés nélkül hal meg, úgy, ahogy a tudomány a halált az illető betegség esetében előírja. És halála éppoly hamisan cseng, mint egykor élete.

(Szerb Antal)

A természet a legjobb patika.

(Sebastian Kneipp)

Oly édes a bizonytalanság. A köd csodássá varázsolja a tárgyakat. – De ködben nem látjuk az utat. – [...] Minden út egyfelé vezet. – Hova? – A kiábrándulásba.

(Oscar Wilde)

Mi hát egyéb, mi, mint kisértet, / Mint sírjából feljáró lélek / A múltból az emlékezet?

(Szendrey Júlia)

A tehetségtelenség még senkit sem akadályozott meg az érvényesülésben.

(Honoré de Balzac)

Mindnyájan túl hamar halunk meg.

(Hubay Miklós)

Ne zavarjon, ha látod, hogy mások a jelek szerint rossz útra térnek; ne érezd, hogy közbe kell avatkoznod, és helyes útra kell őket terelned. Ne feledd, minden egyes személy tökéletes a maga saját síkján.

(Wallace D. Wattles)

Csak a gyönge emberek számítanak csodákra. Az erős emberek maguk csinálnak csodát.

(Tormay Cécile)

Milyen szépeknek és jelentőseknek tűnnek fel emlékezetünkben elmúlt életünk egyes jelenetei és eseményei, noha annak idején minden különös megbecsülés nélkül engedtük őket elmúlni!

(Arthur Schopenhauer)