Széchényi-könyvestek – új könyvekről a nemzet könyvtárában címmel hétről hétre könyvbemutatókkal, könyves rendezvényekkel várják az érdeklődőket a budai Várban. A sorozat szerkesztőivel, Sághi Ilonával és Sudár Annamáriával Csanda Mária beszélgetett.

Csanda Mária: A könyvtárak fő funkciója a könyvek őrzése, az olvasók fogadása, az általuk keresett könyvhöz jutás segítése akár a könyvtárközi szolgáltatáson keresztül. Ha ezenfelül a könyvtáros ajánlókat ír, posztol, külön gesztusokat tesz az olvasni vágyóknak, már túllép azon a körön, ami elsődlegesen a feladata. Ha egy könyvtárban könyvbemutatót is tartanak, úgy gondolom, az már misszió. Hogyan tekintenek Önök a könyvbemutatókra?

Sághi Ilona: Az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) mint a nemzet könyvtára kivételes szerepben van, hiszen szerteágazó, határokon átívelő feladatai között alapvető a magyar kulturális örökség írott, nyomtatott, audiovizuális és elektronikus formában létrejött értékeinek teljességre törekedő megőrzése, a nemzeti bibliográfiai számbavétel és természetesen a hozzáférés biztosítása. Így a tudományos tevékenységek mellett nagyon fontos, hogy unikális gyűjteményünk értékei minden honfitársunk számára elérhetők legyenek, hűen a gondolathoz, amelyet Széchényi Ferenc az alapító okiratban megfogalmazott: „édes hazámnak és a közösségnek hasznára és javára mindörökre és visszavonhatatlanul adományozom”. Ennek egyik módja a helyben használat, illetve a digitális tartalmak egyre szélesedő kínálatának biztosítása, de emellett hiszünk a személyes ismeretátadás, a személyes találkozások erejében is. Így született meg az ötlet, hogy heti, kétheti rendszerességgel kutatóink, könyvtárosaink és meghívott vendégeink új kötetekről, új kiadásokról beszélgessenek. A helyszín az Alapítók tere a Széchényi-könyvszekrény előtt, amely Széchényi Ferenc, az alapító egykori magánkönyvtárának legszebb darabjait őrzi. A Széchényi-könyvestek célja az is, hogy felhívjuk a figyelmet az olvasásra, a könyvek sokféleségére. Úgy is mondhatnánk, hogy nekünk minden könyvhöz közünk van, mivel hozzánk minden könyvből érkeznek be példányok.

CsM: Mikor kezdődtek az OSZK-ban a könyvestek, és változott-e a koncepció a kezdetek óta?

Sudár Annamária: Könyvbemutatók korábban is voltak a nemzeti könyvtárban, de elsősorban saját kiadású vagy társkiadásban megjelent, tudományos és tudomány-népszerűsítő köteteket, sokszor munkatársaink köteteit, illetve hasonmás kiadásokat mutattunk be. Egy évvel ezelőtt, 2025 októberében indult a Széchényi-könyvestek – új könyvekről a nemzet könyvtárában című sorozat, amellyel tágabbra nyitottuk az ollót, és a sorozatnak önálló arculatot is adtunk. A fő szempontunk, hogy nívós, népszerűsítő műveket, illetve tudományos szakmunkákat mutassunk be, s néha kitekintünk a szépirodalomra is. Célunk, hogy változatos legyen a kínálat. Eddig több mint negyven könyvestet szerveztünk. Ami változott, talán az, hogy gördülékenyebb az előkészítés, mint az első időkben. Összetett a feladat, mert nemcsak a rendezvényszervezőknek, de a kommunikációnak, a grafikusoknak és az informatikának is van dolga egy-egy eseménnyel. Az eddigi könyvesteken számos művelődéstörténeti kötet, illetve népszerűsítő témákat, szereplőket felvonultató munka és néhány szépirodalmi kiadvány bemutatóján vehettek részt az idelátogatók. Szerepelt Szilágyi István jelentős történelmi regénye, a Hollóidő (MMA Kiadó, 2025) új megjelenése kapcsán, vagy a Kilencek költőcsoport a Magyar Elektronikus Könyvtárban megtalálható, digitalizált formában is olvasható művei felidézésével. Betekinthettek például Kossuth könyvtárába (Elbe István: „Hódoló tisztelettel…” Dedikált könyvek, különleges kötetek Kossuth Lajos könyvtárából, OSZK, 2026), beszélgetést hallhattak a Szinetár 1–3. Önéletrajz-szerűség és egyebek (Spirit Publishing, 2025) című sorozat kapcsán a szerzővel, Szinetár Miklós rendezővel.

CsM: Hogyan válogatnak a szerkesztők?

SI: A saját kiadású könyveink, illetve kollégáink más kiadóknál megjelent munkái továbbra is elsőbbséget élveznek. Ezenkívül igyekszünk együttműködni néhány kiadóval, így például az Osiris vagy a Kortárs Kiadóval. Az is fontos szempont, hogy valamilyen módon kapcsolódjunk a gyűjteményhez. Jó példa erre a kilencvenöt éve született Schäffer Judit jelmeztervező munkáiból készült kötet (Schäffer Judit. A modern magyar jelmeztervezés megteremtője, Szcenika, 7. szám, OSZK–MMA, 2025), hiszen színháztörténeti gyűjteményünk számos jelmeztervet őriz a művésznő munkáiból, ezek közül néhányat tárlókban is láthattak vendégeink a kötetbemutatón.

SA: Az ünnepek, az évfordulók is meghatározhatnak egy-egy bemutatót. Legutóbb október 22-én, az 1956-os forradalom hetvenedik évfordulója alkalmából Horváth Barna református lelkész, esperes, teológiai tanárnak a fia által összeállított életműsorozata (Horváth Barna életműsorozata 1–35., Horváth B. D., 2011–2026) bemutatóját tartottuk, amelynek fő vonulata 1956-hoz kapcsolódott, s az esten válogatást láthattunk a család tulajdonában lévő ötvenhatos fotókból is. Sok esetben hívunk jól ismert, népszerű előadókat. Saly Noémi művelődés- és várostörténész több alkalommal is járt nálunk (Saly Noémi: Se nem Buda, se nem Pest …de nem kevés evés, Ab Ovo, 2025 és Saly Noémi: A Tabán és a Naphegy; A Krisztinaváros, Fekete Sas Kiadó, 2025). Bősze Ádám az OSZK-ban is bemutatta Mozart bikiniben – Zeneszerzők viselt dolgairól (Libri Könyvkiadó Kft., 2025) című zenetörténeti munkáját. Voltak olyan beszélgetések, amikor kisebb vásár is kapcsolódott a könyves esthez. Emlékezetes volt, amikor Baán Izsák Csönd neked. Szavak és csend határán egy bencés monostorban (Szent Mauríciusz Monostor, L’Harmattan, 2025) című kötete bemutatóján bakonybéli termékekből rendezhettünk vásárt, vagy amikor a Pálos utak könyvsorozat (Magyar Pálos Rend, 2026) kapcsán nemcsak zarándokutakról hallhattunk, hanem ízelítőt kaphattunk a pálos rend mellett elkötelezett családok termékeiből is. Tavaly advent idején pedig minikiállítás és Kaláka-koncert kísérte a százhúsz éve született Tamkó Sirató Károly Tengerecki Pál című zenés könyvének (Móra Könyvkiadó, 2025) bemutatóját.

CsM: Mit idéznének fel az eddigi negyvenet meghaladó könyvestből, amely az Önök számára különösen emlékezetes?

SI: Mi, sorozatszerkesztők konferáljuk ezeket az esteket, de arra is volt példa, hogy nekünk jutott a megtisztelő feladat, hogy a szerzővel vagy a kötet létrehozójával, jó ismerőjével beszélgessünk. Számomra örömteli kihívás volt, amikor Baritz Sarolta Laura közgazdász, domonkos szerzetes Summa oeconomiae. Értekezések és beszélgetések az emberközpontú gazdaságról (Kairosz, 2025) című kötetéről beszélgethettem a szerzővel és Regéczy-Béres Melindával, a Béres Gyógyszergyár Zrt. kommunikációs igazgatójával. Ökológiai, társadalmi, gazdasági kihívásokkal küzdő, ugyanakkor az állandó növekedés kényszere által uralt korunkban szerintem hihetetlenül fontos, hogy lássuk, van tudományos alapokon nyugvó alternatíva. Élvezetes beszélgetést folytattam Zubreczki Dáviddal Hogyan nézzünk várost? (Kedves László Könyvműhelye, 2026) című könyvéről, amely szokatlan, kultúrtörténetbe ágyazott nézőpontokat kínál tágabb és szűkebb környezetünk felfedezéséhez.

SA: Számomra meghatározó élmény a már említett Szilágyi István-regény, a Hollóidő bemutatása, amelynek kapcsán Farkas Gábor Farkas történész kollégánk és én beszélgethettünk az író özvegyével, Szilágyi Júlia magyartanárral erről a kivételes történelmi regényről, amely a hódoltság korában, valamikor a 16. század második felében, utolsó harmadában játszódik. A Filmtűznéző. Magyar mozimúlt (Kortárs Könyvkiadó, 2025) című kötet kapcsán, amely negyvenhét magyar film bemutatásával a magyar mozimúlt 1946 és 1976 közötti történetéről ad szubjektív áttekintést, egykori tanárommal, Szigethy Gábor színház- és irodalomtörténésszel beszélgethettem. Nemrégiben Kollarits Krisztina irodalomtörténész két 1918-ban és 1919-ben játszódó, a Szerb Antal-i míves szórakoztatás hagyományait követő történelmi krimije (Kollarits A. Christie: Az elveszett lányésAz elveszett felügyelő, Jezsuita Kiadó, 2023, 2025) kapcsán lehettem beszélgetőtárs, s számomra a regények olvasása és a beszélgetés is üdítő volt.

CsM: Milyen kötetbemutatókat terveznek november–decemberben, és folytatódik-e jövőre is a sorozat? Honnan értesülhetnek a rendezvényekről az érdeklődők?

SI: Folytatjuk az estek sorát, és már tervezzük a 2027-es esztendőt is. November 3-án a Remekművek titkos élete(Holnap Kiadó, 2026) című mű második kötete megjelenése kapcsán beszélgettünk. A kötet olyan iparművészeti alkotásokat, kisplasztikákat mutat be, amelyeknek a története különleges, előkerülésük a csodával határos. November 10-én Pikli Natália Shakespeare minden időkre (Európa Könyvkiadó, 2025) igazán élvezetes monográfiájáról beszéltünk, november 18-án pedig egy hiánypótló tudományos munkát, Nebojszki László Alsó-bácskai települések néprajzi-helyrajzi leírása 1959–60-ból (OSZK–Argumentum, 2026) című művét mutatjuk be. Az időpont ezúttal különleges, 13 óra. Decemberben két bemutatóval várjuk az érdeklődőket. December 2-án a Domonkos-kódex (1517) latin forrásszövegeicímű kiadványról beszélünk, az idei utolsó esten pedig Sümegi György Szalay Lajos, a lélekragozó (MMA Kiadó, 2026) című kötetét mutatjuk be december 9-én vagy 10-én.

SA: Az érdeklődők a honlapunkról és közösségi felületeinkről értesülhetnek a könyvbemutatókról, ezenkívül hírlevélben is értesítjük azokat, akik feliratkoznak, valamint közzétesszük a KATALIST-en, a könyvtárosok országos levelezőlistáján, de eljuttatjuk a magyartanárokhoz és a Magyar Könyvtárosok Egyesülete részére is. Bízunk abban, hogy a könyves esteknek lassan kialakul a törzsközönsége, amelynek tagjai, ha nem is tudnak mindig eljönni, de rendszeres látogatóink lesznek. Számos beszélgetést felvettek kollégáink, közülük jó néhány megtekinthető az OSZK YouTube-csatornáján.