Gémóver
Olyan világvége hangulat tört ki a közelmúltban a felnőttek játszóterén, hogy csak ámulok. Ez már nem az a csipricsupri világvége hangulat, mint amikor a rettegett 2000 közelített, hanem igazi, tudományos és valós, hiszen a fészbuk is megírta. A Golf-áramlattal valami történni fog, attól pedig valami történni fog… Pontosan senki nem tudja, mi lesz az, de egészen biztos. Felmelegszik, lehűl, kifordul a négy sarkából, nem éli túl senki. Ez már nem olyan rész lesz, ahol jön egy jóképű hős, aki megmenti a világot, hanem gémóver.
Eddigi rövidke életem alatt már nagyon sok biztoshogytuti világvégét éltem túl sikeresen, persze a nagyobb részét 2009 előtt, így azokról internet hiányában nem is tudtam sokat. Mára már más a helyzet, néhány kattintás, és bárkiből szakértő lehet. Szólnak a kommentek, készülnek a várakozók, gyakorlatoznak a készülődők. Mondjuk, szerintem nincs is ezzel baj. Egy kis készletezés és egy kis sport még nem ártott meg senkinek, az meg végképp, ha valaki megtanul állatot tartani vagy földet művelni, tegye azt bármilyen címszó alatt. Én már rég szimpatizálok egy kisebb világvége gondolatával, egy megtisztulással, áramszünettel, ezekről írtam is már több alkalommal. Mégis, mi lenne, ha beütne valami fene nagy változás, az kit mennyire érne felkészülten?
A milettvolnaha mondatoktól kiver a víz, de a mi lenne, ha annál inkább érdekel. Nem hiszek abban, hogy az ember egyedül túl sok mindenre képes, ahogyan abban sem, hogy mindent kibírunk. Sokan a legkisebb problémától is a halálba menekülnek, nyilván ők lennének az első elhullók. Aztán persze a gyengék, betegek, idősek, gyermekek. A saját kis történetünkben mi magunk mindig a túlélők közé tartozunk, és persze a szeretteink is. Főleg, akinek van néhány plusz konzerv a kamrájában.
Arra mégsem gondol szinte senki, hogy a túlélés nem csupán az élelemről szól, és még csak nem is a vízről, de az önvédelemről is. Vajon hányan lennének képesek és alkalmasak magukat, esetleg a családjukat megvédeni. Hányan tudnának emberéletet kioltani önvédelemből? Sokan egy haszonállat leölése miatt is sírva fakadnak, de nagy szóval hirdetik, hogy kell a világnak a megtisztulás. Mégis milyen formában kell? Ha a rendszerek megszűnnek, kitör a pánik. Aki fél, az ösztönből cselekszik és támad. Aki éhes, az fosztogat, és akkor hiába lesz több konzerv vagy tartós élelem a kamrában, mert jön valaki és elveszi, ha nem tudod megvédeni. És elveszi az életedet is, nem csak az ételedet. Biztos-e, hogy nem épp tőlem kell megtisztulnia a Földnek? (Persze, hogy nem, mert én jó és igaz vagyok, és semmivel sem ártok…)
Láttam egy rendszerösszeomlást. Nem akkor volt a legrosszabb, hanem néhány évvel később, amikor már nem volt a régi, de nem volt még új sem. Senki nem beszél szívesen azokról az időkről. Eltűntek emberek, voltak rablások, erőszak, hullák a tavak mélyén, pedig az csak egy rendszer volt. Talán mielőtt úgy várnánk a megtisztulást, gondoljuk át. Hiszen attól is kitör a pánik, ha nincs elég egészségügyi papír egy üzletben.
Lőrincz P. Gabriella