„Felrajzolják őket egy nagy, üres szövetre”
Csanda Mária írása Györgyi Csaba égből égbe hulló című kötetéről
Györgyi Csaba negyedik kötete égből égbe hulló címmel szerves folytatása korábbi három könyvének, melyek közül az első: Mint két idegen a 2018-ban elnyert Prágai Tamás-díj nyomán született.
Témái között találkozhatunk egy-egy városi képpel – utazás a buszon, focizó apa és fia a lakótelepen, munkahelyi enteriőr a nyomtatógéppel, tortát szállító férfi az úton –, melyek továbbgondolásra késztetik az írót, ahogyan a szemlélődő járókelőt az ilyen jelenetek megélése során. Ha van rá ideje. Mert legtöbbünknek nincs, úgy gondoljuk, nem érdekes, megyünk tovább. Györgyi Csaba ellenben reflektál. Nem von le logikai következtetést, ok-okozati összefüggést sem keres, csak környezetbe helyezi az apró képeket, történéseket – így születik, ezekből a reflexiókból, továbbgondolásokból egy maradandó ábrázolás. Írásaival arra készteti az olvasót, hogy életének apró találkozásait, meglátásait ugyanígy megélheti, átgondolhatja – gazdagíthatja azt a világot, amit lát. Rövidprózái olvastán bizonyosak lehetünk abban, hogy a teremtett világ jóval sokrétűbb, mint azt az egyszerű megéléssel tapasztaljuk.
Hogy milyen is az általa alkotott kép, lírai, groteszk, szociologikus látlelet vagy éppen misztikus, az író egyéniségén keresztül látjuk, aki sokszor „világok”-ban gondolkodik: gigantikus űrváros, gondolkodó gépek, Mars feliratú gomb visz a tudományos fantasztikum világába. Párhuzamosan azzal a filozofikus tágassággal, melyben az idő határait minduntalan átlépi: a nyom nélkül eltűnt, még élő ükapa, hazaérkezés a gyerekkorhoz, fényévekre nyúló világsorok. Utóbbi olyan költői képekkel, melyben madár, vízcsepp, egy lehunyt szemmel megfigyelt lány szépséges prózaverssé állnak össze.
Teológiai látásmód hatja át az ugyancsak lírai szépségű, Egyenlítők című három részre tagolt gondolatfutam írásait, melynek első darabja: „A szív egyszerűsége, a derűs szegénység és a szép öregedés nagyszerű tudományok! Aki ezek közül egyet is birtokol, olyan, mintha egy tengerparti házban lakna a barátaival.” Tengerparti házban lakni sokak vágyálma, de lehet egy nyaralás emléke, olyan cselekmény, mely kívánatos, a barátokkal pedig hozzáadódik a szeretet közelsége – megkapó egyszerűséggel, mégis felemelőn. Hasonlóan lírai kép a halálról egy ember felhőalakká változó távozása, és találó férfi-nő ábrázolás a Gombolyagok időtlen párja, akik faliképpé változnak az örök emlékezetben.
Önreflexiók vezetnek a belső én felderítésére. Álmok a magány kollektív megszűnéséről a Megint arrólcímű írásban, a Házam az élőlénynek képzelt lakóház rezonálása a benne élőre. Humorral fűszerezett párbeszéd zajlik egy fotóról a nagymamával a Melletted című írásban, a pillanat megélése a témája a Partita című darabnak egy aluljáróban hallott Bach-zene nyomán.
Tragédiák és komédiák sora idézi a rögvalóságot. A Pótműszak munkásnője mintha a Csinibaba című retrofilmből lépett volna elő, egy másik, Riport című rövidprózában a mai író és a számítógépes controller foglalkozásbeli őseiket megidézve ironikusan láttatják a „fejlődést”. Éppen fordítva, a jelenből a jövőbe vetít a Shoppin’ monológja, az élni és vásárolni közé egyenlőségjelet tevő torz emberiségről. Már teljesen a jövőben játszódik az Egerek és emberek története, változat disztópiára.
Olvashatjuk a leírtakat empírián alapuló ténymegállapításként, rajzolatként, de könnyedén rábukkanunk a gondolati ösvényre, ami a szimpla történésen, képen túlmutat, és Györgyi Csaba rövid szövegei – az ő elnevezésével: nollái – ettől lesznek egyediek és érdekesek. Az Örkénytől eredeztethető műfajú egypercesek általában tartalmaznak egy csavart, csattanót – e fél- és többpercesek sokkal inkább gondolatiak, közelibbek és ugyanakkor távolítók. Ha zenei párhuzamot keresnénk hozzájuk, a prelűdhöz hasonlítanánk, karakterdarabként, de lehetne impromptu is, egy zenei rögtönzés, motívum kibontása, kiszínezése.
Talán jó lett volna szerkeszteni témák szerint, vagy különválasztani a sci-fi történeteket a realista és lírai vonulattól. Esetleg egy jövőbeli válogatás figyel majd erre, addig is követjük Györgyi Csaba égből égbe hulló írásainak káprázatát.
(Cédrus Művészeti Alapítvány, 2023)