Balázs János Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, a Zeneakadémia docense, a Cziffra György Fesztivál és emlékév művészeti vezetője. Idén a példakép zongoraművész születésének 100. évfordulója alkalmából Magyarország Kormánya hivatalos Emlékévvé nyilvánította az ünneplést, nemzetközi szinten pedig az UNESCO vette fel közös ünnepei sorába. Balázs Jánost kérdeztük a magyar zenekultúráról és benne a saját szerepéről. – Csanda Mária interjúja.

Csanda Mária: Az eddig is sikeres Cziffra Fesztivál most nemzetközi odafigyelést is kap. János egyébként is a magyar zenei kultúra zászlóvivője, gondolok itt kortárs magyar zeneszerzők munkáinak olyan előadására és felvételére, mint Dubrovay László zongoraművei. Ha egyetért azzal, hogy a magyar zenekultúra nagykövetének tekinthetjük, miben fogalmazná meg ennek jelentőségét?

Balázs János: Egy művész számára nélkülözhetetlen identitást biztosít, ha hazája kultúráját magáénak érzi. Számomra sosem volt kérdéses, hogy nagy elődeink és a jelen nagy alkotóink életművét és örökségét ápolni és népszerűsíteni kell minden formában. Előadóművészként valóságos öröm úgy játszani Liszt, Bartók, Kodály és megannyi kortárs magyar szerző művét, hogy előadás közben érzem: ennek a zenének magyar a szívverése.

CsM: Mit vár az idei jubileumi Cziffra Fesztiváltól és mit várhat el a közönség?

BJ: Az Emlékév célja, hogy bemutassa és tovább éltesse a világhírű zongoraművész életének és munkásságának szellemi és művészi örökségét ma is aktuális üzenetein keresztül: a magyar és európai identitást, amelyek kölcsönösen táplálják egymást. Nagyobb fókuszt szeretnénk helyezni a koncerttermekben a romantikus zongorajáték hagyományaira, valamint felhívni a figyelmet az improvizáció tradíciójának fontosságára. A fesztivál célja az is, hogy kiemelt figyelmet fordítunk a fiatal művészek támogatására.

CsM: Mi az, ami változott az első fesztivál óta, miben fejlődött, esetleg tértek el egymástól az eddigi rendezvények, és milyen terv fogalmazódott meg a jövőre nézve?

BJ: Az első fesztivál négy napos volt és csak a MoMKultban voltak a koncertek. Mára már időben és előadóhelyekben is bővült az eseménysorozat, a Zeneakadémián és Müpán kívül számos helyszínen találkozhat a közönség a fesztivál programjaival. A fiatal zenészek szakmai fejlődésének támogatása érdekében ingyenes mesterkurzust biztosítunk. Hagyományteremtő szándékkal alapítottuk meg a fesztivál díjait 2017-ben, amelynek célja a pályájuk elején álló tehetségek támogatása, valamint a legnagyobb kulturális értékeket felmutató emberi teljesítmények elismerése mind erkölcsileg, mind pedig anyagi (egymillió forint) hozzájárulással. Valamint büszkeséggel tölt el, hogy emlékápoló tevékenységünknek köszönhetően Cziffra György posztumusz Magyar Örökség-díjat kapott.

CsM: Milyen saját koncerttervekkel tekint előre akár itthon, akár külföldön, persze a járvány alakulásától függően?

BJ: Nagyon sok tervem van, és megannyi felkérésnek kell eleget tennem a következő években. Hamarosan megjelenik a világhírű Naxos cégnél egy szóló lemezem, valamint meghívást kaptam a Concertgebouw-ba, a Victoria Hall-ba, a Lincoln Centerbe, a Covent Gardenbe, és olyan karmesterekkel fogok a jövőben együtt dolgozni, mint Fischer Iván, Eötvös Péter, Mikko Franck.

CsM: Mennyire jut ideje más művészeti ágakban való tájékozódásra, vagy akár olvasásra?

BJ: Imádok olvasni és elmerülni a társművészetekben. Azt hiszem, akkor tud igazán kiteljesedni egy művész, ha széles spektrumban és madártávlatból is rálát a lényegi dolgokra. Ebben segítenek nekem az irodalom nagyjai. Dante, Goethe, Lenau, Madách illetve Márai gondolatainak értelmezése közben sokszor megoldódik bennem egy zenei kérdés. Igyekszem ezt a filozófiát a tanítványaimnak is továbbadni a Zeneakadémián.