Címke: Mirtse Zsuzsa
15
szept
Sérelemfal
Mióta digitális tollat használok, naplót is vezetek. Amikor ezt megtudja egy-egy ismerősöm, rögvest téves következtetéseket tesz. Ó, hát az irodalmi napló becses és zamatos műfaj, csemege, abban biztosan sok rejtett dolgot őrizgetek, ott tárolom az összes szennyesemet is nyilván… Mirtse Zsuzsa írása
8
szept
Ezüstérem
Az éhes macskák kíméletlenek. A szeretet parányi szikrája sem villan a szemükben, egyetlen céljuk, hogy megszerezzék, amit máshogy nem érnek el: a dobozba zárt zsákmányt. Szövetségesüknek tekintenek, hiszen sem foggal, sem karommal nem tudják a segítségem nélkül kiszabadítani onnan… Mirtse Zsuzsa írása
1
szept
Farkasok a szekrényben
Ahogy egyre többször nézek az Idő-patakba, egyre világosabban látom, hogy mesélőkedvemet és kacskaringós fantáziámat a nagymamámtól örököltem. Lehet, van, aki azt mondaná: notórius hazudozó volt. Imádtam… Mirtse Zsuzsa írása
13
júl
Fonalakból szőtt aranykor
Nagy Judit Munkácsy-díjas kárpitművésszel Mirtse Zsuzsa beszélgetett
2
jún
A „sok” bűvölete
Ha két-három héten keresztül nem tűzök ki az üzenőfalamra semmit, finoman megkérdezik magánlevélben: ugye nincsen semmi baj? Mert elvárás, hogy kifelé éljünk, kirakatok legyünk, pirospozsgás látványpékség, amelynek termékei egyre kevesebb valódi (és színezékmentes) életet tartalmaznak… Mirtse Zsuzsa írása
7
ápr
Digitális inasok
Én ugyan ki nem mozdulok! − kacag az ismerősöm a telefonba, amikor mondom neki, hogy éppen bevásárolni készülök ide, a környékre. Aztán még le is szegényez, szegény én, mintha valami archaikus lelet lennék, itt ragadt, jogtalanul túlélő dinoszaurusz, aki élőlényekkel akar találkozni napi vadászatai során… Mirtse Zsuzsa írása
17
márc
Versekkel igézni lehet-e még?
Az író nem hord csörgősipkát, koboldruhát, nincsenek tündérszárnyai. Fel tudjuk-e venni a versenyt ebben a színes-szagos, érzékeinkre ható óriáskirakatban, ahol minden áru, tulajdonképpen az író is?… Mirtse Zsuzsa írása
24
febr
Tavasz a Házsongárdi temetőben
„A tavasz jött a parttalan időben / s megállt a házsongárdi temetőben” − Áprily Lajos sorai futottak át a fejemen, amikor megtudtam, hogy február 16-án úgy hozza a sorsom, hogy Marosvásárhelyről Kolozsváron keresztül fogunk hazajönni. Éppen aznap volt a Házsongárdi temetőben Kallós Zoltán temetése… Mirtse Zsuzsa írása