Valami részeg, vagy beszívott fazon tántorgott oda az egyik asztalhoz. Három, mondjuk három férfi beszélgetett, az épp megérkezett rendelésüket fogyasztották a bevásárlóközpont adventi forgatagában. Egy csillagász, egy történész és egy biológus. A férfi invitálta őket az egyik környékbeli házhoz, hogy nézzék meg, csodálatos dolog történt, megszületett egy gyermek, egy gyermek, akinek a születését megjósolták, és valójában a fogantatása is varázslatos. Inkább drogos lehetett, mert nem áradt belőle piabűz… Természetesen elzavarták, adtak neki némi aprót és lerázták, majd mindhárman elindultak megvenni a karácsonyi ajándékot.

Hogy lehetett ez akkor, kik ezek a bölcsek? Valóban hárman voltak, s ha nem, mennyien lehettek? A Biblia nem ír ilyesmiről, sőt, az úgynevezett napkeleti bölcsekről is csak keveset, csupán pásztorokról, akiket az angyal igazít útba, Jézus felé. A bölcsek Heródestől indultak el, vitték az aranyat, a tömjént, a mirhát a gyermek Jézusnak, álmukban pedig kijelentést kaptak, hogy ne térjenek vissza Heródeshez, s ők így tettek. Nem tudjuk a bölcsek neveit, arról sem olvashatunk az evangéliumban, hogy királyokról volna szó. Nem tudunk semmit róluk, csak hogy nem voltak buta fickók. Hittek, elindultak, hittek egy álomnak, egy jóslatnak, kijelentésnek, ahogyan a pásztorok is. Nem tudjuk, hogy ki, mennyit utazott egy gyermek miatt, mennyit gyalogolt, szomjazott is akár az úton. Vajon elindulnánk-e ma? Ülnénk egy autóban, pénzt, időt, fáradtságot nem kímélve, hogy csodát lássunk? Tennénk-e egy lépést is valami mendemonda miatt? Nyilván nem. Dobnánk némi aprót a hírhozónak, s elzavarnánk, vagy hívnánk a biztonságiakat. Annyi mindennel találkoztunk már, az sem biztos, hogy a saját szemeinknek tudnánk hinni, ha valamilyen csodát látnánk. Könnyen rávághatja bárki, hogy ez mese, egy karácsonyi szép történet. Akár azt is mondhatjuk, hogy ismeretlen a sztori, hiszen a Bibliából sok minden kimaradt, és persze igaza is volna mindenkinek egy kicsit, ahogyan azoknak is, akik hisznek ebben a mesében. Mindenkinek megvan a maga hite.

A feljegyzések szerint a bölcseket csillagegyüttállás és jóslat vezette, három bölcsről beszélünk, ami utalhat a Szentháromságra, vagy az akkor ismert három kontinensre. Karsudas, Hior és Bazantor, az ötödik századtól Kaspar, Melkhior és Baltazar. Köthetjük a neveket egykori mágusokhoz, prófétákhoz, bolygók neveihez, bár nagyon sok kutatás folyt és folyik a titokzatos születés körül, az isteni titkok titkok maradnak. Hozzánk már Gáspár, Menyhért és Boldizsár jutott el, költők faragtak rímeket a születés köré, megfestették, kőbe vésték, zeneműveket komponáltak Jézus születéséről, és szinte az egész világ ismeri a történetet. De a három férfi elzavarja a hírhozót, ajándékért sietnek.

Lőrincz P. Gabriella