A Magyar Írószövetség labirintushoz hasonló könyvtárának pinceraktárában, a zsúfolt polcok és sínen gördíthető szekrények között nézelődöm. Az egyik pókhálós sarokban sötétkék gerincű, utólag bekötött könyvsorozatra figyelek fel, pontosabban az aranyozott betűkre: Doktor Kiss Bölcseleti Folyóirat. Ilyenről még az öregapám se hallott! Az első kötet évszáma 1886, az utolsóé 1909. Találomra leemelem az 1895-ös esztendő termését. Nyilvánvaló, hogy valódi ritkaságot tartok a kezemben. A belső borító matricája szerint a kötés egy kassai könyvkötő mester munkája, a Kovács utca 45-ből, 1899-ből. Alatta bélyegző: a könyv a kassai műhelyből egyenesen Szegedre került, az Országos Könyvtári Központ ottani raktárába, azzal a kiegészítő utasítással, hogy „Nem adható el!” Az 1950-es években Budapestre szállították, a Magyar Írószövetség könyvtárának állományába. Egy golyóstollas bejegyzés szerint 1981 nyarán cipelték le a pinceraktár zugába.

Lapozok egyet. Megtudom, hogy a folyóiratot alapító doktor Kiss János „áldozópap, tiszteletbeli pápai kamarás, a Szent István Társulat igazgatója, a Királyi Magyar Tudományegyetemen magántanár és bekebelezett hittudor”. Ez utóbbi rangfokozat különösen tetszik, megpróbálom magam elé képzelni. Ha most megkérnénk egy óvodást, hogy Marci vagy Julcsika, rajzolj szépen egy hittudort, de nem akármilyet, hanem egy valódi bekebelezettet, vajon miféle ábrázolások születnének? Ám abba is hagyom a tréfálkozást, mert nem szándékom nevetségessé tenni doktor Kiss Jánost – ellenkezőleg: elismeréssel adózom kulturális munkásságának.

A magyar köztudatban e névhez az átlagosság tapad, a viccek főszereplője mindig Kiss vagy Kovács: Kiss úr utazik a vonaton, Kovács úr bemegy az üzletbe… Lázár Ervin remekmű meséjében, melynek címe A kisfiú meg az oroszlánok, egy napon frakkos-csokornyakkendős oroszlán érkezik a kisfiú pajtájába, egyenesen Svájcból, lerakja a bőröndjét, és hatásvadász módon felkiált: „Uraim, doktor Kis János áll önök előtt!” Megkockáztatom, Lázár Ervin nem tudott Kiss János bölcseleti folyóiratáról – csak egy hétköznapi nevet keresett a szereplőjének.

A könyveknek megvan a maguk sorsa. Mennyi gonddal írták és készítették őket, és hogyan merültek a feledés sírgödrébe… Az alábbiakban exhumálok néhányat, ugyanis Kiss doktor folyóiratában könyvhirdetések is szerepelnek. Íme 1895 bestseller újdonságai, szöveghűen idézem:

– Szekrényi Lajos plébános (Simánd, Arad vármegye) fordítása: Ben Hur. Regény Krisztusról 2 kötetben. Írta Lewis Wallace tábornok, konstantinápolyi nagykövet. Második, gondosan átnézett kiadás. Pataky László 83 eredeti rajzával. Két stílszerű vászonkötésben 6 forint. Időtlen, szent. Tömeges pártolásra méltó.

– Dr. Hettinger: Timotheus. Levelek egy fiatal theologushoz. Fordította a csanádi növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája. Ára 2 forint 40 korona fűzve. Díszkötésben 2 forint 90 korona. Melegen ajánljuk.

– Haugg Leó plébános: Philothea. Újabb, kivonatos, népszerű kiadásban. Ára díszes vászonkötésben 80 korona. Egyes önálló részei külön is kaphatók, 20-20 koronáért. Az árát előre beküldők bérmentve kapják. Karácsonyra, újévre, névnapra, bérmálásra ajándékul e művek kiválólag alkalmasak. Kaphatók: Reizer János könyvkereskedésében Szatmáron.

– Városy Gyula, plébános Kisteleken (Csongrád vármegye): Válogatott víg elbeszélések. 18 humoros elbeszélés, 320 oldal. Ára 2 forint, bérmentes küldéssel.

– Bougaud Emil: Boldog Alacoque Mária Margit élete és a Jézus szent szíve tiszteletének eredete. Fordította Szentannai (Spett) Gyula plébános, Gyomán, Békés vármegye. Kapható szerzőnél. Ára 2 forint. Csinos díszkötésben 3 forint.

Zsille Gábor