kalmika

26
júl

Alás szolgája II.

Milyen az alázatos ember? Mindig halk szavú, meghúzza magát, láthatatlan – csupán ennyi volna a titok? Azt gondolom, az alázat kicsit sem ezekről a dolgokról kell, hogy szóljon, hiszen kifelé szinte minden ember képes ezt mutatni… Lőrincz P. Gabriella írása
26
júl

Fájó holnapok

Részlet Ferdinandy György novelláskötetéből
26
júl

Nézd csak, milyen messze vagy még az igazi szeretettől és alázatosságtól: amely senki másra nem néz haraggal, méltatlankodással, csak önmagára.

Kempis Tamás
25
júl

Mozdul, rezzen

Simon Adri írása Dobozi Eszter Hószín átfut, sár fennakad című verseskötetéről
25
júl

A kintornás

Mint egy kifeszített vásznon egy elkezdett festmény. Éppen olyan volt, mintha a festő éppen csak ellépett volna előlem a járdán, és amit ott hagyott, az csak egy félig kész műalkotás maradt: királykék selyemmellényben, cilinderben, lila bársonykabátban állt a járdaszélen egy púderes arcú, franciabajuszos férfi, és lassan, egyenletesen lendítette maga előtt az öntöttvas kart… Kontra Ferenc írása
25
júl

Amíg mozog valami, tudhatjuk, hogy telik az idő. De addig nem.

Gabriel García Márquez
25
júl

Kaffka Margit: Áriák – II. Sostenuto

24
júl

Simon Adri

Életrajz
24
júl

Babits Mihály: Olvasás közben

24
júl

Ki olvas ki?

Nem tartom magam sznobnak, irodalmi szempontból sem, sőt abból a szempontból végképp nem, de van egy kifejezés, amelytől frászt kapok, valahányszor meghallom. Ez nem más, mint a „kiolvasni egy könyvet”… Nagy Koppány Zsolt írása