Émile Verhaeren: A fagy

15

dec

Utolsó leheletemmel is köszönöm a sorsnak, hogy ember voltam és az értelem egy szikrája világított az én homályos lelkemben is. Láttam a földet, az eget, az évszakokat. Megismertem a szerelmet, a valóság töredékeit, a vágyakat és a csalódásokat. A földön éltem és lassan felderültem. Egy napon meghalok: s ez is milyen csodálatosan rendjén való és egyszerű! Történhetett velem más, jobb, nagyszerűbb? Nem történhetett. Megéltem a legtöbbet és a legnagyszerűbbet, az emberi sorsot. Más és jobb nem is történhetett velem.

Olvasat

Márai Sándor

14

dec

Hajnalban esett le az első hó, november 22-ét írtunk aznap. Tudtam, hogy esni fog, már hét elején kinyomoztam a telefonom applikációja segítségével. Délelőttre jelezte, úgy is készültem. Elképzeltem, hogy hóesésben fogok reggel besétálni a városba, amikorra beérek, a Ferenciek terén a tornyok teteje hóval lesz befedve…
Mirtse Zsuzsa írása

13

dec