kalmika

3
okt

Ágyban, párnák közt

Olyan világ lett, hogy az ember lassan semmi másra nem vágyik, csak arra: ágyban, párnák közt halhasson meg – ráadásul, ha kérhet még egy dolgot, ilyen sok mindent az Úrtól (nem, persze, hogy nem kérhet, de tegyük fel, csak a játék kedvéért, hogy esetleg mégis): ne kamerák előtt. Mert oda jutottunk, hogy lassan mindenki halála kamerák előtt zajlik…
Nagy Koppány Zsolt írása
2
okt

Végezzük el az Isten munkáját önmagáért; azt a munkát, melynek az elvégzésére minket megteremtett, mert nem végezheti el más, mint teremtett emberek és asszonyok. S ha meghalok, legyen Isten az én adósom s ne én legyek az övé.

George Bernard Shaw
2
okt

Reményik Sándor: Néha ingerkedik…

2
okt

Nád – A szülőföld körberajzolása

Szemelvények Kollár Árpád verseskötetéből
2
okt

Nagy fa, apró fejsze

Két olyan dologhoz fogtam hozzá mostanában, amikről tudom már az elején, hogy nem lesz egyszerű. Bár nem célom űzni a kihívásokat, kalandokat sem hajszolok – vagy meguntam, vagy csak elég volt belőlük. Jobb szeretem a nyugodt, békés, előre jól kiszámítható történéseket…
Lőrincz P. Gabriella írása
1
okt

Az élet minden élvezete a külső jelenségek szabályos váltakozásában gyökerezik. Éj és nap forgása, az évszakok visszatérése, virág és gyümölcs fejlődése, meg ami még az idők során elibénk kerül és gyönyörűségünkre szolgál kínálkozva, sőt követelődzve: ezek a földi lét igazi rugói.

Johann Wolfgang von Goethe
1
okt

Reményik Sándor: A nagy piktor

1
okt

Kazinczy Ferenc csillagai

1759. október 27-én 19 óra 17 perckor született meg Kazinczy Ferenc…
1
okt

„…jelentőségéhez képest méltatlanul keveset vizsgált életmű…”

Nagy Koppány Zsolt írása az Irodalmi Magazin Weöres Sándor-számáról
1
okt

Most megint egy évet kell várni…

Most megint egy évet kell várni, amíg újra eljön a rekkenő nyár, a valószerűtlenül kék éggel, ami alá tárt karokkal és lábakkal, mint egy tengeri csillag az aranyzölden csillogó vízben, kifekhetem a fűbe, nézni az égen átrepülő madarakat, és nem gondolni semmire, legfőképpen nem gondolni arra, hogy az idő múlik…
Bencsik Gábor írása