kalmika
29
szept
Fehér-fekete, igen-nem
Vége a grafika hőskorának. A méregpohár kiürítve. Bevégeztetett. Nyilvánvaló, már időnek előtte tévedés volt, hogy az említett műfajt kitalálták. Mert közben bebizonyosodott, hogy az emberiség törékeny, hajlékony és mimóza lelkületét a fehér-fekete ellentétpárra épülő művészi látványteremtés mélységesen megalázhatja…
Árkossy István írása
Árkossy István írása
28
szept
28
szept
A kamera imperializmusa
Végh Attila filmjében (A bennünk élő Börzsöny) nyoma sincs társadalmi kérdéseknek, helyette a természet egyfajta panteista-misztikus színezetet ölt. A „fenséges, nagy, organikus egészhez” kapcsolódóan itt egy elvontabb viszonyulás bontakozik ki…
Hegyi Damján írása
Hegyi Damján írása
28
szept
Arbor vitae
Este az egyik ismerősömnél megint összejövetel lesz, szeánsz, ahogyan mondja. Menjek el rá, csupa jelentős emberrel találkozhatnék, akik az önmegismerés magasabb fokán állnak, mint én. Mert abban szerinte elég vézna vagyok. Nem vitatkozom vele, lehet, hogy igaza van, de semmi kedvem jelentős emberek között tölteni az estét. Mást terveztem, másféle utazást…
Mirtse Zsuzsa írása
Mirtse Zsuzsa írása
27
szept
27
szept
Na, ki lesz a győztes?
Legutóbbi két írásomban a verspályázatokon részvétellel foglalkoztam: személyes tapasztalataim alapján bemutattam, milyen torz körülmények apasztják a költő kedvét, hogy benevezzen egy-egy lírai versengésre, mígnem keserűen megállapítja, hogy az egésznek semmi értelme. Ettől függetlenül a soron következő pályázatra is beküldjük a műveinket…
Zsille Gábor írása
Zsille Gábor írása
