Ez az írás március 8-án jelenik meg – az éber tárcaszerző, aki ujját az események ütőerén tartja, aligha tekinthet el ettől a dátumtól. Nos, örömmel tudatom, hogy az esztendő hatvanhetedik napjára ébredtünk, és mindössze 298 további napot kell épségben végigcsinálnunk ahhoz, hogy szilveszterkor kijelenthessük: 2021-et szerencsésen túléltük. Nem látszik túlságosan nehéz feladatnak.

Ma összesen tizennyolc keresztnév viselőit köszönthetjük fel. Elsősorban a Zoltánokat, a Beátákat, az Apollóniákat és a Jánosokat, de akinek van Zolta, Apolló, Aramisz, Filemon, Kada, Szilvánusz, Apol, Apolka, Arad, Aracs, Csolt, Júliusz, Julián vagy Juliánusz nevű barátja, az is küldhet egy jókívánságos sms-t. Én például mindjárt dobok egy üzenetet Juliánusz barátnak.

A nemzetközi nőnapot 1917 óta minden évben március 8-án tartják. Az első nemzeti nőnap az Egyesült Államokban zajlott 1909-ben, február utolsó vasárnapján. Egy évvel később, a második Internacionálé nyolcadik kongresszusán határozat született arról, hogy a nők politikai választójogának kivívásához szükséges a világszerte egyidejűleg tartott nőnap – ám a pontos helyét nem jelölték ki a kalendáriumban. Hét év elteltével, 1917. március 8-án Szentpétervárott nők sokasága tüntetett kenyérért és békéért, s a világ legtöbb országában ennek alapján lett végleges a nőnap dátuma. Hazánkban először 1914-ben szerveztek országszerte nőnapi rendezvényeket (az Országos Nőszervező Bizottság jóvoltából), s attól kezdve minden évben voltak ünnepségek, ám fakultatív jelleggel, s mindig más-más napon. Rákosi Mátyás 1948-ban kötelezővé tette a nőnap megünneplését, és a szovjet mintához igazodva március 8-át jelölte ki a naptárban.

Mi minden kötődik a mai naphoz? 1706-ban a huszti országgyűlésen kimondták az Erdélyi Fejedelemség önállóságát. 1945-ben a brit–amerikai légierő szétbombázta a hegyeshalmi vasútállomást. 1950-ben Vorosilov marsall bejelentette, hogy a Szovjetunió is rendelkezik atombombával. Lényegesen örömtelibb, hogy 1960. március 8-án az UNESCO felhívást tett közzé a Nílus-menti emlékművek megmentése érdekében – ennek alapján született meg tizenkét évvel később a Világörökség Egyezmény. Ennek célja az emberiség kulturális és természeti örökségének megőrzése, pontos nyilvántartásba vétele.

1879-ben e napon nyílt meg Békéscsabán az Alföld első állandó kőszínháza, a Jókai Színház. Az épületet közadakozásból emelték, és az első évtizedekben Vigardának, vagyis Vigadónak nevezték. Nézőterén hatszáz férőhely volt, az állóhelyekkel együtt. 1954 óta van állandó társulata – korábban egy-két évadra szerződött magántársulatok váltották egymást. A rendszerváltást követően a teljes házat felújították, a jelenlegi színházterem négyszázhúsz fő befogadására képes.

Ezen a napon született 1822-ben Ignacy Łukasiewicz lengyel gyógyszerész, aki a világon először állított elő kőolajból petróleumot. Az mekkora találmány volt! 1814-ben a Liliomfi szerzője, Szigligeti Ede drámaíró is március 8-án jött világra, akárcsak 1964-ben Vidnyánszky Attila színházi rendező. És 1921-ben Romhányi József, a fiatalon zenésznek tanult rímhányó. Nem véletlen, hogy állatversei és meseszövegei mellett sok magyar opera szövegkönyvét is ő írta. Gyerekkoromban sokszor hallottam, hogy zseniális Frédi és Béni-fordítását az amerikaiak visszavásárolták – ám ez csak afféle városi legenda. Mondhatni, már a puszta születésével is bravúros rímet alkotott, hiszen zsidó édesapa és római katolikus anya gyermeke volt, és lelkében remekül ötvözte a két vallási-kulturális közeget.

Egyes országokban – például Afganisztánban és Bulgáriában – március 8-án nem a nemzetközi nőnapot, hanem anyák napját ünneplik.

Zsille Gábor