Legemberibb hangja a csellónak van az elterjedt vélekedés szerint, az énekhanghoz pedig a hegedűvel megszólaltatott zene áll legközelebb, állítják sokan. „Sír a hegedű” – mondják a szomorú nótát játszó hangszerről.

Nagyapám a családi legenda szerint kapott egy hegedűt az arra járó vándorcigányoktól, akik a kezébe adták, és szívesen játszott rajta, úgy mondták, van tehetsége hozzá. Sok mindenhez értett, a paraszti gazdaság még a múlt század derekán is jórészt önellátó volt. Amire én emlékszem, szőlőt művelt, szekeret hajtott, később traktort, gépkocsit vezetett, böllérkedett, füvet kaszált a szérűn, borbélykodott. És még hegedült is, de mire ezt hallhattam volna, a hegedű és a hegedülés már a múltba veszett. Talán nem véletlen, hogy egyik lányából énektanár lett, és a dédunokái között van egy zenekari hegedűs.

A hangszereket tekintve legősibb a dob, furulya, utána következnek a húros hangszerek. A 19. századi zeneoktatásban első helyen a zongora állt, a polgári szalonok elengedhetetlen darabjaként a nők ezen tanultak, klavikordon, billentyűs hangszeren játszottak és szórakoztatták szűkebb-tágabb közönségüket. A tehetősebbek ottlakással foglalkoztatták a zenetanárt, így tanított Beethoven Martonvásáron, Schubert Zselízen. A kispolgári életmód igyekezett átvenni e szokást, pianínók alkalmazkodtak a kisebb térhez. Mellette a vonós hangszeren játszók a társasági életet színesítették, kamarazenével, mint a Kreutzer-szonáta hegedű-zongora kettőse Tolsztoj ugyanezen című elbeszélésében, vagy Saint–Saëns Hattyú című darabja, ahol a cselló játéka bűvöl el, és Móricz Zsigmondnál olvashatunk róla.

Több vonós hangszer előadásában hangzanak és híresülnek el szerenádok. Mozart Kis éji zenéje, vagy Csajkovszkij Vonósszerenádja fülünkben édes dallamokkal idézi fel a vágyódást, szerelmes kérlelést. Beethoven két Románcot írt hegedűre, és Jules Massenet Thaïs című operájának híres Méditation-ja ugyancsak a hullámzó érzelmek szépséges megszólaltatója e hangszeren.

Magyar hegedűs, Joachim József hatására születtek Brahms híres hegedűdarabjai és Magyar táncok sorozata. Sorakoznak világszerte híres hegedűseink, csellistáink, Hubay Jenőtől Starker Jánosig Szigeti Józseftől Székely Zoltánig. Utóbbi Bartók muzsikustársaként az 1915-ben született magyarországi román népi táncok hegedűátiratának szerzője.

Kodály kedves hangszere a cselló volt, szóló szonátát, capricciót írt külön gordonkára, ahogyan még e hangszert nevezzük. A mi Kodályunk című új filmben Devich Gergely ifjú gordonkaművész közreműködik és mesél erről. Festők ihletésében Gauguin és Modigliani, nálunk Berény Róbert ábrázolta e hangszer előadóit festményen. A Minden reggel című francia játékfilmben 18. századi ősének, a viola da gambának elvarázsoló, költői világával találkozhatunk.

Klasszikus nagyzenekarok, ugyanúgy a népi zenekarok törzshangszerei a vonósok, a hegedű mellett a brácsáról, a cselló mellett a nagybőgőről még nem ejtettünk szót mint változatokról. De még rockzenekarok vagy világzenét játszók hangszerelésében is hallhatjuk különlegessé tevő hangzásukat. Tanulhatnak az ősi zenékből, mint a Népművészet Mestere címmel kitüntetett Fodor Sándor, „Neti” bácsi, kalotaszegi prímás játékából, aki egy életen át adta tudását, illő zenét keresztelőtől a lagzin át a siratóig.

Csanda Mária