Hegedűs Imre János írása a Kakasszóra ébredjetek. Novellák a 750 éves Győr múltjáról és jövőjéről című antológiáról

Sok település, sok falu vagy város hírnevét a legendák röpítették föl, és őrzik ma is. Szépek, színesek ezek a legendák, jóhiszeműen állítják a lehetetlent, vagy a kevés valóságmagból szivárványos, színes buborékokat fújnak fel. Róma városát és a Capitoliumot Juno istennő libái mentették meg gágogásukkal, amikor a gallok el akarták foglalni; Debrecenben kékes fény omlott ki Hatvani István professzor ablakából, emiatt féltek kimenni éjszaka az utcára a gyermekek és vénasszonyok, hogyne féltek volna, amikor a magyar Faust eladta a lelkét az ördögnek; Szegeden a boszorkányok igéztek, varázsoltak, vajákoltak s rontották meg a hívő embereket, ezt olyan komolyan vették a város urai, hogy még 1728-ban is égettek el asszonyokat, sőt férfiakat; Dugovics Titusz, aki személy szerint soha nem létezett, Nándorfehérvár ostromakor ragadta magával a zászlós törököt, s ugrott a mélybe, így vált egy fantom alak nemzeti hőssé.

Lehetne sorolni a tarka legendákat, méltók a megőrzésre, az emlegetésre, megtermékenyítették az irodalmat, a képzőművészetet, a zenét.

A nemrég megjelent antológia Győr város legendáit, igaz vagy kitalált történeteit tálalja, mindenekelőtt a rézkakas kukorékolását, amely – úgymond – megszólalt a város 1598-as ostromakor, halálra rémítve a törököket. Mint fátum, nehezedett rájuk ugyanis Szinán pasa elbizakodott mondása, akkor foglalják vissza tőlük a keresztények a várat, amikor a torony tetején a rézkakas megszólal. Így vált város-szimbólummá egy vaslemezekből és rézből készült, a Vízi-kapu fölötti torony csúcsára rögzített kakas.

A könyv érdekessége az, hogy az első részben a szerzők a múltat pásztázzák, a második részben a jövőt firtatják.

Messzi, az államalapítás korába nyúlt vissza Ircsik Vilmos. (Ahol a folyók összefutnak) Arról folyik a disputa a novellában, mely székhelyek kapujára szegeljék ki a legyőzött és felnégyelt Koppány testrészeit. Elsőként Veszprém jöhet számításba, ahol Sarolt székel (Gizella a várományos!), Esztergom és Erdély sem maradhat ki, vita, vonakodás után negyediknek Győrt nevezik meg. Emiatt született jó novella 2021-ben! Mert hát az irodalmi pályázatot úgy hirdették, hogy Győr városának identitását és belső kohézióját kell erősítenie minden írásnak.

Benedek Szabolcs már nem ássa magát ilyen mélyre a múltban, Családi ezüst írása a sci-fi regénybe illő történet néhány epizódját borogatja föl.

Kottáner Jánosné (szül. Wolfram Helene), Luxemburgi Erzsébet magyar királyné komornája 1440. február 20-án éjszaka kicsempészi Visegrád várából a Szent Koronát, elrabolja, szánon Komáromba viszi – majdhogynem beszakadt alattuk a Duna jege –, ahol asszonya megszüli V. Lászlót. Őmiatta követték el a lopást, 1440. május 15-én Szécsi Dénes, esztergomi érsek Székesfehérvárott megkoronázza a háromhónapos csecsemőt. A viharos életű Erzsébet királyné életének utolsó színtere Győr, itt halt meg 1442. december 19-én, de hirtelen jött halála előtt, 1442. december 13-án megköti I. Ulászló lengyel királlyal a békét.

Emiatt választotta ezt a zűrzavaros kort Benedek Szabolcs, és gyúrt szépirodalmat a történelemből. Mindenekelőtt a koronás fő és a komorna intim, bizalmas viszonya érdekes igazán, a haldoklás, a gyanú, a halál rejtélyes oka.

Jámborné Balog Tünde írása a kötet címadója: Kakasszóra ébredjetek. Ebben a novellában találkozunk először a legfontosabb helyi eseménnyel, Győr visszafoglalásának történetével. Egyesült, nemzetközi hadak lopakodnak 1598-ban Komáromból le Győrbe, s fényes diadallal foglalják vissza a várost. A Győri Névtelen regényes krónikájára támaszkodik Jámborné, de az írói lelemény is erős, az alakok megformálása sikeres; a két hadvezér, Schwarzenberg és Pálffy Miklós stratégiai tudása és az új találmány, a petárda garantálja a győzelmet. De a bűvös kakasnak feltétlenül meg kell szólalnia, a Nagybarátról származó Chege fivérek fújják meg a nagyapjuktól örökölt tülköt, attól rémülnek halálra a törökök.

Bene Zoltán a stratégiát tárgyalja, a haditanácsot képzeli el, és hőse, Zsigmond a Duna-kapu berobbantása után elővette átalvetőjéből a trombitáját, és éles, szokatlan, kikirilő hanggal riasztotta meg a pogányokat. A babona másik fele sem maradt el, a telehold betöltötte a vaskakas alatti félholdat, telehold lett a félholdból. (Vaskakas és telihold)

Igazi csatajelenetet e jegyzet szerzőjének (HIJ) írásában olvashatunk. Néhány soros idézet ebből: „…az egész város és a vár területén folyt a küzdelem, hullott az ember, mint a pelyva, rátapostak az elesettekre, tajték habja csorgott az arcokról, szakáll, haj tapadt csimbókokba az alvadt vértől, mellkasok, koponyák, nyakcsigolyák roppantak, korom, hamu szállt, lőporfüsttől lett nehéz a lég, dob pergett, kürt harsant, golyók süvítettek, visszhangzottak a sikátorok a csatázók ordításától, és a sebesültek sikolyától…, kardok csattogása, ágyúk bömbölése a poklok poklával kélt versenyre…” (A császár, két hadvezér és egy kakas) Ebben kukorékol végre egy igazi kakas! Egy élő, hús-vér kakas! Rozsdavörös a háta, a melle, a hasa, de zöld a nyaka és a farka, hatalmas a taraja. Győr köztiszteletnek örvendő vargája, Bajusz Konrád uram hétalvó Miske fiának vásárolta, a gyerek megszelídíti, Délcegnek hívja, s a csata reggelén vele megy törököt riasztani a Víztoronyba: – Kukurikúúúú!

Különböző korok híres vagy hétköznapi embereiről kavarognak a kötet további novelláiban a történetek:

Novák Zsüliet a híres feltalálót, Jedlik Ányost és a tudós költő-nyelvész professzort, Czuczor Gergelyt választotta hősöknek (Delej); Szalai Zsolt a dagerrotípia, a fotografálás feltalálásának idejébe visz, a negyvennyolcas forradalom pirotechnikáját emlegeti föl (Villanófény); Urbán Péter egy Tömörkény-novella kapcsán ír az 1899-es árvízről és a gátszakadásról (Szakadás); Miklya Luzsányi Mónika kalandozott el legtávolabb Győrtől, az ő hősnője, Molnár Mária Pápua-Új-Guineában köt ki, ott is Pitilu szigetén, misszionárius lesz, diakonisszanővér, a bennszülöttek majdhogynem a kőkorszakban rekedtek meg, fizetési eszközük a kutyafog, de őt szentként tisztelik (A szentek nem halnak meg…);Riesinger Attila novellájában a második világháború kavarog, tombol, amerikai felderítő repülőgép hatol Győr légterébe, s a végkifejletben Glatter Miklós munkaszolgálatos bukkan fel Abda határában, aki Radnótira magyarosította a nevét (A helyőrségparancsnok); Győry Domokos is itt időzik, bombák, lánctalpas harckocsik, tankok, ölés, gyilkolás, Győr püspöke, Apor Vilmos a nők védelmére kel, haslövéssel végez vele az ázsiai horda egyik vadállata (Nagycsütörtök, húsvéthétfő); Király Farkas a tőle megszokott sokértelműséggel, mágikus, szürrealista színpompával mesél, titkosszolgálat ügynöke érkezik Romániából Győrbe, kiderül, Szent László hermáját, az értékes ereklyetartót akarják elrabolni a katolikus bazilikából, életre kel a kirakatban egy szürrealista alak, a műanyagnő, pompás idő- és színtérváltások stb. (Kirakat); Both Balázs is időhatárokat lép át, helyszínek változnak, világháború, felszabadulásnak hazudott okkupáció, de a mag, a szilárd pont ebben a kavargásban Apor Vilmos atya meggyilkolása a győri Püspökvárban (Nagypénteki felszabadulás, 1980); Sütő Csaba András sem nevezhető a lineáris szerkesztés nagymesterének, hatalmas a kavargás itt is, diákok argónyelven, zaftos zsargonban beszélnek a suliról, futballmeccsekről, evezőversenyekről… (A kuvasz).

A második rész címe Rácz Katalin, Nosztalgia karcolatának egy sora: Földönkívüliek a pénzverem utcában. Ez lenne a jövőkép.

Csak vezérszavakban foglalhatók össze a 16 írás bizarr témakörei: önvezető autók, megfékezett járványok, intertaxik, hálózatot feltörő hackerek, csuklópántba épített okosóra, tojást tojó robotgépek, tej helyett instant por, eltűnőben a kézírás, elektromos repülő-autók, digitális szobafal, a műanyagok kitiltása a városból, időgép, távházasság, rakétákat kilövő űrközpont Győr mellett, kolónia a Marson, felhőkarcolók, mesterséges szinkrontolmács-központ, invazív növényfajok elburjánzása, irodalmi művek (pl. az Egri csillagok) fajtalan átírása, a liberál-fasizmus térhódítása, ordas támadás a nemzet ellen, onlájn oktatás, az interkontinentális világállam álma, a gyermekvállalás korlátozása, ideológiailag tökéletesre programozott, művészetet gyártó műagyak stb., stb.

Tiszta búza és konkoly vegyesen. És csak távoli, nagyon távoli, homályos emlékkép a Győr városát megmentő, kukorékolni tudó vaskakas.

(Magyar Napló Kiadó, 2021)