Bágyi Balázs jazzdob-előadóművész, zeneszerző és tanár. 2012-ben Artisjus-díjat nyert, 2016-ban a JazzMa.hu szakmai portál az év zeneszerzőjének választotta. Számos lemeze közül az Hommage to Shakespeare nemzetközi Gramofon-díjat kapott. 2013 óta a Magyar Jazz Szövetség elnöke. Legújabb lemezbemutatójáról: Satie in Jazz, a folytatásról és a magyar jazzéletről kérdeztük. – Csanda Mária interjúja.

Csanda Mária: Kamaszkorában sok fiú szeretne dobos lenni, de kevesen viszik végig. Hogyan történt ez Balázs esetében?

Bágyi Balázs: Én is kamaszként kezdtem, úgy 13 évesen, persze nem mindjárt jazz-zel. Kezdetben pop-rock zenét hallgattam és játszottam. A gimnáziumban már volt együttesünk is, sőt saját számokat is írtunk, és aktívan koncerteztünk. Aztán egyre tudatosabban fordultam a jazz felé, igyekeztem képezni magam, míg felvettek a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Jazz Tanszékére, ahol 1998-ban kitüntetéssel diplomáztam.

CsM: Kitekintései tetten érhetők akár abban, hogy Cseh Tamás–Novák János Ady dalaiban közreműködött, akár a bevezetőben említett díjazott Shakespeare-dalok lemezen, vagy legújabban a Debussy-elődnek is tekintett Erik Satie műveinek átiratában. Új utak keresése, vagy a jazz műfajának megújítási igénye vezeti?

BB: Nem szeretem beskatulyázni magam, illetve sokféle feladat megtalál, és sok ötletem is van. Igyekszem nyitott szemmel és füllel létezni a világban. A jazz megújítási szándéka nem vezérel, inkább arról van szó, hogy ez a zene folytonosan kölcsönhatásban van a környezetével, nincsenek merev stiláris határai, integrál és fuzionál, akár rockkal, népzenével vagy elektronikával. A klasszikus zene és a jazz házasítása sem új törekvés, a XX. században rengeteg példa van erre. Így jött a Satie anyag terve is, erre adtam be alkotói támogatási pályázatot az NKA-hoz.

CsM: Mi az, ami Erik Satie műveiben érdekes a jazz számára, és tervez-e hasonló kitekintéseket a klasszikus zene vagy más műfajok felé?

BB: Ha nem jazzt hallgatok, akkor leginkább klasszikus zenét, illetve régebben, egyéb projektjeimhez népzenét tanulmányoztam. A Satie életmű azon darabjait dolgoztuk fel, amelyek a legismertebb sorozatokból vannak: a Gymnopédies illetve a Gnossiennes. Itt valóban átdolgozásokról van szó, megtartottuk ugyan a témát, de más lüktetést kaptak a darabok, adott esetben más lett a metrum, a tempó, illetve a szerkezeteken is változtattunk kicsit. Igazi műhelymunka, amit élvezek a zenekarommal. A Satie in Jazz lemezen azonban fele részben saját kompozícióim vannak, olyanok, amiket a francia mester stílusa ihletett, de sokban az én zenei világomat tükrözik. Satie sok műve minimalista és repetitív zene, sőt ő volt az, aki feltalálta az ambient zenét, csak akkoriban még nem így hívták. Mivel folyton igyekszem megújulni, ez egy különleges kirándulás volt nekem, de nem tervezem most más klasszikus szerzők műveit feldolgozni.

CsM: Ön aktív zenepedagógus is, valamint a Magyar Jazz Szövetség elnöke. Milyennek látja a művészeti oktatás helyzetét és elnökként milyen feladatai vannak?

BB: Különleges helyzetben vagyunk Magyarországon, hála elsősorban is Gonda Jánosnak, hogy alap-, közép- és felsőfokon is lehet jazzt tanulni, szinte országszerte. Ez egy nagyon nagy érték, meg kell becsülni, és diplomás jazzmuzsikusok között igencsak jellemző, hogy előadóművészként és tanárként is egyformán működnek. A Jazz Szövetségben is rengeteg olyan projekt van, ami kifejezetten a fiatalokról szól, vagy a rendezvényeinknek olyan tematikus napjai, ahol az ifjúságé a főszerep, pl. A Magyar Jazz Ünnepe eseménysorozatban is. Van kifejezetten mentorprogramunk is, az „év fiatal jazz-zenésze”, támogatunk nyári jazztáboros részvételeket, illetve egyedülálló módon, a Magyar Jazz Szövetség rendezi meg a stílushoz köthető hangszeres- és egyéb versenyek többségét. Összességében kijelenthetjük, hogy az MJSZ a magyar jazzélet motorja, ahol nekem a reprezentáción kívül az operatív teendők összerendezése is a feladatom. Nagy megtiszteltetés és hatalmas elismerés is egyben, hogy immáron ötödször választottak újra elnöknek.

CsM: November 4-én Jazz generációk címmel adnak koncertet zenésztársakkal, és gondolom, a Satie in Jazz lemezanyaga is több helyen bemutatásra kerül. Milyen koncerteket, eseményeket ajánlana?

BB: A November 4-ei MOMKult koncert egy korábbi, Bordás József nevéhez köthető projekt, a Jazz Generációk gálája lesz, ahol több mint húsz élvonalbeli magyar jazzművész lép fel, idősek, középkorúak és fiatalok egyaránt. Egyszeri és megismételhetetlen alkalom lesz. Ezen kívül persze sok a személyes aktivitás is a saját zenekarommal, a hónap végén németországi turnéra megyünk, valamint folyamatosan lehet velünk találkozni országszerte. A honlapom koncertmenüje mindig naprakész, a zenéim pedig letölthetőek az ismert online platformokon, CD-ként a koncertjeink alkalmával kapható.