Csikófogat
A Guttenberg Pál Népfőiskola és az Orpheusz Kiadó februárban a Magyar Széppróza Napja alkalmából egy különleges pályázatot hirdetett meg, amelyre olyan határon túli középiskolás magyar fiatalok jelentkezhettek, akik vers- vagy prózaírással próbálkoznak. A nagysikerű pályázat résztvevői közül a zsűri a tizenöt legjobbnak tette lehetővé, hogy részt vegyen a Balassagyarmaton megrendezett Orpheusz Írótáboron.
Az ember azt gondolná, az ismerkedés döcögős, a tinik tüskések és nehezen nyitnak, de kellemes csalódás ért: a tizenöt fiatal – azaz a Csikófogat – és az öt Kárpátaljáról érkezett mentor szinte azonnal megtalálta a közös hangot, mintha csak egy hónapok óta összeszokott, együttműködő csapat volnának. Bár az ifjaknak elég feszes napirendhez kellett igazodni, vidáman és gördülékenyen teltek a napok. Minden reggel étkezés után kiscsoportos foglalkozásokra került sor, ami lehetővé tette, hogy mindenkivel egyénileg is foglalkozzanak a mentorok. Emellett Rózsássy Barbara költő, Erős Kinga író és Kubik Anna színművész tartottak mesterkurzust, melyek során a „csikók” nem csupán elméleti oktatást és tanácsokat kaptak, hanem válaszokat is felmerülő kérdéseikre, betekinthettek az irodalmi élet hétköznapi dolgaiba. Szó esett többek között az olvasókkal, a szerzőkkel való kapcsolattartás fontosságáról, vagy olyan elmélyültebb témákról, mint a szakmai alázat kérdése, de az előadással, a színpadi megjelenéssel, a helyes kiejtés, a jó testtartás fontosságával is foglalkozott a csapat. S természetesen előkerült korunk egyik legnagyobb problémája: az olvasáshiány. Sajnos tény: manapság még azok a fiatalok is nagyon keveset olvasnak, akiket érdekel az irodalom. Talán nem ismerik ki magukat, hiszen rengeteg névvel, könyvvel találkoznak, talán a folyamatos jelenlét a közösségi hálókon, a felgyorsult világ, a megfelelésre való törekvés a hibás. – Éppen ezért öröm volt látni, hogy még vacsora közben is az írásról folyt a diskurzus, megosztották a nap élményeit, tapasztalatait.
Mindezek mellett a fiatalok eltöltöttek egy délutánt a Bánki-tónál, ellátogattak Hollókőre, ahol a Pajtakert tágas udvarában irodalomterápiás csoportfoglalkozáson vehettek részt Dr. Molnár Krisztina vezetésével, s megismerhették Hollókő nevezetességeit, valamint sor került Lázár Balázs és Tallián Mariann a Nyugat költőinek műveiből készült, a Nagy háborúnak emléket állító versszínházi műsorának megtekintésére.
Az utolsó estét tábortűzzel zártuk. A közösen énekelt megzenésített versek, a nagy beszélgetések a tűz körül, a gitárzene olyan emelkedett hangulatot teremtett, ami mindnyájunk szemébe könnyeket csalt. Megható volt látni, milyen mélységeket és magasságokat nyithat meg néhány nap együttgondolkodás. Éreztük, a közös munka folytatást igényel, ekkora dinamikával, szeretettel hatalmas dolgok jöhetnek létre. S bár másnap hazaindult mindenki a Kárpát-medence különböző szegleteibe, a következő találkozásig őrizzük a közös emlékeket, hogy legyen mit elővenni rossz napokon.
Lőrincz P. Gabriella