Szerb Antal csillagai
Jézus születését a betlehemi csillag jelezte. Az asztrológusok tudják, hogy ez nem más volt, mint a két nagy sorsbolygó, a Szaturnusz és a Jupiter együttállása, amely akkor, a Krisztus előtti nyolcadik évben (ami a csillagászati időszámításban -7. évet jelent) háromszorosan esett meg, ami igen ritka konstelláció. Ez az eltérés Jézus valódi megszületése és az arra alapozott időszámítás között a kilencedik századi asztronómusok pontatlan számításai miatt van, mert bizony majdnem egy évezreddel később állították fel az időszámítók a ma is követett naptárszámítást. A háromkirályok, avagy napkeleti bölcsek, akik valójában csillagfejtő mágusok voltak, egyebek mellett erre a ritka tüneményre figyeltek fel, s jósolták meg a nagy korszakváltás s az új idők királyának eljövetelét. Hogy ettől a földi királyok és helytartóik megijedtek, az jelképezi szokásos értetlenségüket az égi jelenségekkel szemben. És a hübriszt, mely elhiteti velük, hogy földi gyilkolászással meg lehet ölni az ég követeit.
1901. május 1-én 17 óra 52 perckor Budapesten született meg Szerb Antal, kinek képletét ismét a Trentai Gábor asztrológus által beállított adatok alapján ismertetem. A nagy író és irodalomtörténész, aki a Bika jegyében született, szintén e betlehemi csillag alatt látta meg a napvilágot, pontosabban felette, mert ha lehet hinni a Trentai által felállított képletének, akkor a Jupiter és a Szaturnusz együttállása Szerb Antal születésének pillanatában a horizont alatt, a földgolyóbis túlsó felén volt látható, a Bak jegyében állva. Mert, hogy szavam ne feledjem, ez a betlehemi csillag, a két sorsbolygó együttállása nem is annyira ritka, legalábbis kozmikus léptékben mérve nem az. Bár egy emberélet során valóban nem sokszor figyelhető meg a húszévente bekövetkező találkozásuk, amely az asztrológiában mindig egy új éra kezdetét kimérő konstelláció. (Legutóbb 2020 karácsonyán volt látható az égen, akkor sokan megcsodálhatták a sorsbolygók szép kettősét, melyet 2040 októberében láthatunk viszont újra, noha akkor a Naphoz való közelségük erősen korlátozza majd a láthatóságukat.)
Amikor valaki e ritka konstelláció égisze alatt születik, bizony mindig magában hordoz egy krisztusi vonalat. A nagy sorsnehézséget jelölő Szaturnusz, mely a filozófusok bolygója is, a kapuk őre, avagy a Fekete Nap, ahogy régebben nevezték, és a nagy szerencsét és bölcsességet adó Jupiter, a Fortuna Major együttese, ami a megváltó képletében a kereszthalálát és a feltámadását is előre sejtette, mindenki más képletében is az áldozat árán való üdvözülést, a nagy sorspróbatételt jelképezi, melynek árán kikovácsolhatja szerencséjét, jó hírét, dicsőségét. Szerb Antal esetében sem volt ez másképp, s nála ráadásul a Bak jegyében együtt álló két sorsbolygó még a Vega csillagával is konjunkcióban állott.
Az, hogy valakinek a képletében egyáltalán szerepet kapnak az állócsillagok, már jelképezi az illető különlegességét. Többnyire csak magasrendű embereknél jelentkezik egyértelműen a hatásuk is, mert egyébként – alacsony szinten – szinte megfoghatatlan, értelmezhetetlen erejük. Úgy is mondhatnám, a léleknek fel kell nőnie odáig, hogy meg tudja ragadni a csillagközi magasságban rejlő lehetőséget, melyet a bolygóknál sokkal távolabbról ható állócsillagok jelképeznek. A Vega ilyen jó és erős kapcsolatban, mint amilyenben Szerb Antalnál is szerepel, igen jó művészi képességeket ad, mely szokatlan, rendkívüli utakon járó szellemiséggel társul: egyszóval lángész, kivételes tehetség, akinek a képletében ily módon szerepel. S mivel Szerbnél a gondolatok és szavak házában áll együtt a két sorsbolygóval, nem is lehet csodálni, hogy íróvá lett. A Bakban álló Jupiter a nyilvánosság házában a Bikában álló Naptól és a Vénusztól is jó besugárzást kap: szerencsés, mert támogatókra lelhet és jó fogadtatásra számíthat a közönség részéről irodalmi munkásságában. A Szaturnusz persze megkéri az árat, ahogy az lenni szokott e konstellációnál. Annál kitartóbbá és konokabbá tesz azonban. Jaj, de néha túl konokká! Tényleg igaz, hogy keresi a sorsát, a nagy próbatétet az ilyen ember: Szerb Antal is, mikor már zsidó származása miatt elvitték munkaszolgálatra, többször is megmenekülhetett volna. Barátai, vállalva minden kockázatot, kiszabadították volna, a legenda szerint még nyilas egyenruhát is szereztek, hogy a szabadítást végrehajthassák. Ám Antal ellenállt: lelkiismereti okokra hivatkozva nem hagyta ott sorstársait. Aligha lehet beszédesebb példa ennél a sorsbolygók nagy együttállásának jellemzésére. S ki tudja: ahogy Krisztusnál, tán Szerbnél sem „működött” volna e konstelláció jó hatása, ha nincs mögötte az áldozatvállalás akarása.
De a Trentai által felállított képletben nemcsak a Vega, hanem egy különös, misztikus állócsillag is nagy szerepet kap: a Mirach, mely a deszcendensén áll az írónak. Ez a szépséggel való szövetséget s csillogó értelmet adó csillag erős kapcsolatban van a misztikával, a szellemi tisztánlátással, és felsőbbrendű megismerés képességével áldja meg szülöttjét. Szerb Antal írásait, munkásságát ismerve aligha kételkedhetünk e képlet helyességében: megannyi ezoterikus színezetű írása jelzi, hogy Szerbet nagyon is vonzotta a misztika! Az, ahogy a Fehér Mágus c. novellájában ír a mágus odaadó áldozatáról – mintha magáról írna előre sejtett regényt. Az utolsó pillanatban már ő is megszökött volna, akárcsak az elbeszélt mágusa a végzet elől, ám neki nem sikerült a szökés.
A halál, mely szinte gyermekkorától kísérte – hiszen igen beteges kisgyermek volt –, a munkatáborban negyvennégy éves korában utolérte. De tulajdonképpen mindig vele volt: a Mérleg és a Skorpió határán álló aszcendensét uraló Plútó ugyanis a halál házában, avagy a titkok házában áll a képletében. Az ilyen ember a végzet vonzásában él, avagy, magasabb szinten erősen érdeklődik az okkult, rejtett, misztikus dolgok iránt. Nem véletlen, hogy a főművének tartott Pendragon legenda is ilyen témát jár körül. Igaz, ironikusan, kétkedve és hitetlenül, vagyis inkább viccé fordítva az egészet, amint azt a Plútóval szemben álló, mindent feje tetejére állító Uránusz fényszöge előírta neki.
Pedig a mélység, a titok nagyon erősen vonzotta Antalt, amint azt a Plútóval kedvező fényszögben álló Hold is jelzi. Titokzatos, rejtőzködő, szenvedélyes és szenvedő lelket jelez ez a fényszög, s hozzátéve még, hogy a gondok házában álló Hold ráadásul a Szaturnusszal áll nehéz fényszögben, azt is biztosra vehetjük, hogy nagyon magányos lélek volt ő, mert valójában nagyon távol volt ettől a világtól. A lelket, az érzelmeket jelképező Hold kétszeres bezártsága utal erre, ami azonban a távolsága folytán igen tág perspektívát adott Szerbnek. Messzebbről többet látni. Összefüggéseket, mélységeket, lelki mozgatórugókat, képességet arra, hogy magunkra ismerjünk lélekbúvár lámpásánál, mint utas a holdvilágnál. A lassan részekre hulló világot is egyben tartva. Ahogy ama Fehér Mágus láthatta a földet, mikor elhagyni készült azt.