Idősb Gróf Rádai Gedeonhoz

Nincsenek a szerencsének
Semmi rendes útjai
Bár az ember életének
Olly rövidek napjai.

Bóldog kinek fel tétele
Mindég arra célozott,
Hogy másnak is használt vele
Míg magának dólgozott!

A ki eggy kis plánta tőnek
Vesszejébe mondhatta
Majd ha ágaid meg nőnek
Más is járhat alatta.

Bóldog a ki szent érzéssel
Látta nőni kis fáit
Mellyeknek más jó ízléssel
Kóstolhassa almáit!

Ó Kegyes Gróf! kis kertedet
Építsd minden erővel
S már hanyatlott életedet
Hosszabbítsd ez idővel!

Láttasd itt a természetnek
Pompás eggyűgyűségét
És az emberi nemzetnek
Nagyra ment mesterségét

Itt a rend s rendetlenséget
Egyvelítsed eggy mással
Hogy szívünk kettős szépséget
Érezzen eggy látással.

Ültess ebbe hasznos fákat
S kedves izű magokat
Teljes rózsák s violákat
S színes tulipánokat.

Tedd az útat árnyékossá
A halmok óldalain
Az álmot kívánatossá
Gyepszéked lágy hantjain.

A vőlgyek tekervényébe
Ültess szagos epreket
S a halmok déli részébe
Szőlő termő töveket
Ott eggy partba a fák között
Melly visszáza a hangot
Építs kákából kötözött
Múlatságos barlangot.

Majd ha késő unokáid
Itt öszve ölelkeznek
Köszönvén hasznos munkáid
Hamvaidonn könnyeznek.