Somlyó Zoltán: Szerelem

Elloptam egy arcot valahonnan.
Honnan?… Honnan?…
Én már azt nem tudom.

Elindultam vele valamerre.
Merre?… Merre?…
Előre az uton.

Elviszem a szívembe valameddig.
Meddig?… Meddig?…
Amíg kisüt a hold.

S az égi fénybe megcsudálom:
Álom!… Álom!…
Mint minden, amim volt.