Szemelvények Turczi István verseskötetéből

Elfogy az ember

In memoriam
Esterházy Péter

Töredéknek lenni maga az élet.
Úgy gondol rá, ahogy a fű
hintázik a szélben.
Itt semmi se mozdul.
Nevek, arcok törlődnek,
vezeklő szürkében a táj.
Fekete tollú, fehér madár
röptét figyeli egyre,
mennydörgésből, villámokból,
állatok járásából jósol.
Feszültségeit nem földeli el az ég.
Már Eudémosz gyűrűje sem segít.
De minek is átkozódna:
a sötétség neki nem ellenség.
Egy távlatvesztésre hajló éjjel
visszahátrál a homályba,
hol lecsukhatja végre
kígyót agyaggá változtató szemét.
Elmegy a test a porhoz, mondja,
hiába tiltják.
A hosszan tartó álom büntetés.
Lejegyzi az első szót, mi ébredéskor
az eszébe jut. Tűzzel megtisztítja,
vízzel átmossa. Úgy gondol rá,
ahogy a fű hintázik a szélben.

Gyógyulás

Zajokból gyűjt magának zenét.
És improvizál hozzá saját életet.
Azt is meg kellett próbálni egyszer,
amit székében ülve még megtehet,

mikor a hangoktól süketen hazatérve
elsötétített, hűs szobában várja
Penderecki negyvennyolc vonósra írt
szédítő Polymorphiája.

Dobszerda

– Töredék Tandorinak –

Nem ebben maradtunk.
A madarak rosszat álmodtak az éjjel.
Dobszerda jött; kidübörgő,
napfénnyel szikrázó feketeség.
Felkapta mohó fejét a város.
Elnémult sok, akit emberkézre adtak.
Csönd-őrjöngve várták a híreket.
Ha szerencsénk van, suttogták,
innen is látszik, ami túl van.
Vagy nincs, de visszaragyog,
és kedvére tovább tandorol.
Szelfiző versturisták jöttek –
mind úgy érezte, hozzá jobban szól,
mint a többiekhez. És posztoltak vadul.
Nem ebben maradtunk.
A Hc3 már ellépve.
Megnyerhető? Ugyan.
Gyomorszájhagyomány.
A Lánchíd utca 23, mint Altamira.
Barlangrajzok, árva fecnik, jaj,
elhullott telefonszám-tetemek.
Nem főz, nem eszik, csak a postásnak
nyit ajtót. Aztán már annak sem.
Közben néhány Mándy-fej, Ottlik,
még egy sorozat Maigret. Hiány-skiccek.
Nézi, ahogy ők néznek vissza rá.
Ami történt, nem történt.
Valamit csak kell csinálni.
De nem ebben maradtunk.
Tudom, hogy hallod.

Két Perc Gyűlölet

„Szabad-e bármit nem gondolni el?”
Petri György

Villanófény, óra indul.
Arcizom se rezdül;
allűrmentes koncentráció.
Betartani a játékszabályt.
Az üldözés célja az üldözés.
A kínzás célja a kínzás,

Egy a cél, s a célkereszt.
A mozdulat a szándékra
merőleges.
A tekintet is aláaknázva.
Itt te nem lehetsz
szőke és kékszemű
Ép a múltad, más a logikád,
öntörvényeid szerint élsz
és gondolkozol,
tehát átmenetileg
bevégeztetett.

A kör
az esetek többségében
bezárul.
Menekülésed útját elzárja
a bomló lelkiismeret.
Elkárhozni kellene.
El, nagyon messzire.
A bűn.
ó,
hogy összezsugorítja a szívet.

Aki vár rád

Székely Magda-átirat

Mindig csodáltam hallgatásod
ahogy a vers alá magad beásod
testen túli megfoghatatlan
mind hordozod tovább magadban

És ha egyszer eljutsz a másik
keservesebb feltámadásig
vár rád – feléd törekedőben –
aki azóta vált belőlem

(Scolar Kiadó, 2022)