Pokoljárás

Szemelvények Muszka Sándor verseskötetéből

Tanítványok

Kivert kutyákként szaladtunk hozzád
kilesni titkaid.
Ágyasunk voltál, anyánk,
kongó üresség.
Sok ezer erdőn, folyón át, városon
vezettél minket, nem tévesztve célt,
nyitottad szemünk a fényre.
Tanítottál, erőnk így egyre nőtt.
Láttuk a kaszás, aszkéta Istent,
éles pengéje nem fogott rajtunk.
Te légy, ki elveszít.

 

Induljatok

Mint akit álmában holtak ölelnek,
felkel a nap, és nem leli helyét.

Odatapasztja fülét a földhöz,
üzenetüket el ne szalassza.

Itt várok rátok az elhagyott kertben.
Induljatok.

 

Talán

Megérkezett, ott vár a parton.
Zsákba varrt süket macskakölykök vagyunk.

Fekete tollú, hatalmas szárnya nőtt.
Talán egy varjú, talán az ördög.

 

A szolga

Felperzselte útjait a nap.
Mint jégverem, zárult köré a világ.

Lehunyta szemét, s a falból kilépő
mellére tette jéghideg kezét.

Nézd és éld újra életed.

 

Őrzők

Rád találnak végül a szavak,
átölelnek a lélekvesztőben.
Veled utaznak a fekete folyón,
oda, ahol farkasok tanyáznak.

Oda, ahol farkasok tanyáznak.
S a part alatt halott szuronyosok
kérdik a vándort:
Kiérdemelted-e az elhagyott földet?

 

Hősök

Elfeledt idők fiai jönnek.
Zsebükben arany, drágakő, ezüst.
Nézik a varjú kivágott szemét.
Nem tudja egy sem, merre induljon.

 

Akik

Itt maradtak a feltört utaknál,
a szakadék szélén egyensúlyozva.

Vagy délre mentek, a nap ragyogását
követve egyre az élet vizéhez.

Milyen mesékkel vigasztaljalak?

 

Úton

Lemegy a nap.
Szárnyad, mely egykor felemelt.
lehúz.

A kihunyó fények helyén a fájó,
végtelen űr.

Boldog lehetsz, ha roppan egy ág, min
melledből hízott varjak pihennek.

S ha magukkal vittek a sátán kutyái,
az istállók mélyén felsír egy gyermek.

 

Búcsú

Most égnek a kertben, Anyám, ruháid.
Ajtóm elé szállnak a madarak.
Minden úgy lett, ahogy remélted.

Járok közöttük.
Nem röppennek el.

 

A folyón

Ki emlékszik már,
jutott-e végül elég öröm,
hol álmok hideg árnyéka
takar be mindent.

Megjött-e végül, akire vártunk.
Vagy jötte maga a várakozás volt.
Felidézni az elhagyott partot
meddő képzelgés.

 

(Mentor Könyvek, Marosvásárhely, 2025)