Ne rosszalkodj, mert elvisz a sintér! – régen a gyerekeket is riogatták így. Mára a kóbor állatok befogásának is feltételei vannak. A vonatkozó jogszabály szerint kóbor állat a házi kutya és a házi macska, amely felügyelet nélkül, nem a tartási helyén tartózkodik. (Tehát a tyúkokat tizedelő rókavagy a padlásra beköltözött nyest befogása és vad környezetbe való visszavitele egészen más területre tartozik.) A házimacska kóborlása során évente kétszer szaporodik. Nagy számban a macskák kártékonyak, főként vizeletük és ürülékük miatt, de betegségeket is hordozhatnak. A kóbor kutyák pedig falkába verődnek, és táplálékszerzés közben kárt tesznek a vadállományban, akár az emberre is veszélyt jelentve.

Fontos társadalmi kérdés tehát a kitett állatok sorsa, kezelése, a hobbiállatok túlnépesedésére, a menhelyek zsúfoltságára, az állatvédők munkája. Kóborrá válás sokszor a meggondolatlan vásárlás miatt következik be. Másik ok a túlszaporítás: sokkal több állatot engednek szaporodni, mint amennyifelelős gazda van. Márpedig, aki gerinces állatát vagy veszélyes állatát elűzi, elhagyja vagy kiteszi, akár két évig terjedő szabadságvesztéssel is sújtható.

Az állatvédelmi törvény célja nemcsak az állat védelme, hanem az ember felelősségtudatának fokozása. E törvényben kapott felhatalmazás alapján a Kormány 2021 végén rendeletet fogadott el a kóbor állat befogásával, tulajdonjogának átruházásával és elhelyezésével kapcsolatos feladatokról. Ide tartozik az ebrendészeti telepek létesítése és működtetése is. Ez az állatok biztonságos elkülönítésére alkalmas telepet jelent, amelyen a kóbor állat elhelyezése és hatósági megfigyelése történik. A telepet a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnál (NÉBIH) kell bejelenteni, és az ellenőrzését is ők végzik, többek közt. A telep köteles gondoskodni az állatorvosi ellátásról, és a nyilvántartásban feltüntetni az adott állatorvos nevét.

Kóbor állatok befogadásáról és ellátásáról az önkormányzatok kötelessége gondoskodni. Ezt tehetik saját telep működtetésével, vagy szerződéses úton. Az önkormányzati létesítményt a jegyző felügyeli. Egyesületek is elláthatják a kóbor állatokat, ám ez számukra nem kötelezettség, mivel túl nagy terhet jelentene. (Akinek saját állat tartására nincs lehetősége, állatmenhelyek támogatásával is segíthet.)

A szabályozás egyik célja, hogy nőjön a telepek színvonala, javuljon az ott tartott állatok jólléte, egészsége és gazdához jutási esélye. Egészséges állatok az eddigi min. 14 nap helyett már akár 45 napig is maradhatnak. Kötelező sorszámozott, időrendi nyilvántartást vezetni (a telep honlapján is, amit kötelező létrehozni) a befogott, illetve leadott állat fajáról, fajtájáról, ivaráról, (becsült) koráról, ismertető jegyéről, egyedi azonosítójáról, immunizáltságáról, befogásának körülményeiről. Törekedni kell az eredeti gazda megtalálására, de ha a tulajdonos kilétére 15 napig nem derül fény, az állatörökbe adható: mikrochippel megjelölve, veszettség ellen beoltva, ivartalanítva vagy ivartalanítási kötelezettséggel, féreghajtóval kezelve, írásbeli megállapodással. A rendelet meghatározza a minimum tartási területet, a minimális ellátási követelményeket, a csoportos tartás szabályait is: csak azonos ivarú, ivartalanított, egymással szemben agressziót nem mutató állatok kerülhetnek ugyanazon férőhelyre.

Az állat életét kioltani csak akkor lehet, ha a tulajdonátruházás sikertelen volt és a végleges elhelyezése más módon sem megoldható, illetve, ha a megfigyelési időszak alatt pl. veszettségre utaló jeleket állapítanak meg nála. A kóbor állat életének kioltása elfogadható ok vagy körülmény alapjántörténhet, mely kutya és macska esetében is lehet pl. fertőző betegség felszámolása, gyógyíthatatlan betegség, másként el nem hárítható támadás megakadályozása, viszont nem lehet élelmezési cél, illetve prém termelése. Az állatvédelmi törvény értelmében az állat életének az a megengedett módonvaló kioltása, mely a legkisebb szenvedés okozásával jár (kizárólag kábítás után, kivéve szükséghelyzetben), a faj adottságainak figyelembevételével történik, szakszerű és gyors.

Ha kóbor állatot látunk, hívjuk fel az illetékes helyi önkormányzatot, vagy a helyi állatvédő egyesületet. A kóbor állat tulajdonosa köteles megtéríteni az állat befogásával és elhelyezésével kapcsolatos költségeket (pl. a hatósági megfigyelés letelte után a napi tartás költsége, transzponder behelyezése, védőoltás, féreghajtó kezelés, oltási könyv kiadása).

Gerzsenyi Gabi

Forrás:

2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről
2013. évi XXVIII. törvény az állatok védelméről és kíméletéről

785/2021. (XII. 27.) Korm. rendelet a kóbor állat befogásával, tulajdonjogának átruházásával és elhelyezésével kapcsolatos feladatok ellátásának részletes szabályairól