Az állatok (köztük a kutyák) védelmének és tartásának mai magyar szabályozása igen komplex. A törvény célja az állat védelme mellett az ember felelősségtudatának fokozása.

Alapvető kötelesség a kutyákat regisztrálni az ebnyilvántartásba, a nyakukba pedig – legkésőbb 4 hónapos korukban – állatorvos segítségével transzpondert (mikrochip) beültetni. Ez az ő személyi igazolványuk.

Amellett, hogy a törvény tiltja az állat kínzását és károsítását, megköveteli az állattartótól a jó gazda gondosságát. Olyan életkörülmények biztosítása értendő alatta, amelyek az állat fajtájának, adottságainak, állapotának megfelelnek. Ide tartozik a megfelelő mozgástér és pihenés biztosítása, és a legalább napi egyszeri ellenőrzés. A jogszabályok meghatározzák a különböző méretű kutyák számára szükséges minimális terület nagyságát, előírják az időjárás viszontagságai elleni védelmet, s az állat ivóvízének emberi fogyasztásra is alkalmas minőségét.

Az állattartó gondoskodni köteles az állat szökésének megakadályozásáról. Ebben segít a biztonságos élettér kialakítása, esetleg építési munkák elvégzése (pl. kerítés, amelyen a kutya nem fér át, és sem átugrani nem tudja, sem átásni magát). A láncon tartás nem ajánlott. Ha valaki mégis erre kényszerül, további követelményeknek kell megfelelnie a lánchossz, a zavartalan pihenés, a sérülésmentes mozgás és a folyamatos ivóvízellátás tekintetében. A szökés megakadályozására és az állat megnyugtatására különösen figyelni kell tűzijáték, szilveszteri petárdázás, illetve vihar esetén, mivel az erős fény- vagy hanghatások az állatban félelmet keltenek.

Biztosítani kell, hogy a kutya más állatot vagy embert harapásával ne veszélyeztessen. Kutya okozta sérülés megalapozhatja a hatóság általi veszélyessé nyilvánítást, kutya által okozott halál pedig akár az életének kioltását. A veszélyessé nyilvánított kutya vadállatnak számít, s mint ilyen, fokozott felelősséggel terheli gazdája vállát. Ha a kutya kárt okoz, a gazdát a polgári jog szabályai szerint vonják felelősségre.

Mi történik, ha egy kutya elárvul, és kénytelen gazdát váltani? A kutya tulajdonjogának megszerzésére és átruházására, kutya öröklésére és a róla való végrendelkezésre a polgári jog szabályai irányadók. Kóbor vagy talált állatra, annak befogására és védelmére speciális szabályok vonatkoznak.

Ha valaki a kutyáját nem a jogszabályoknak megfelelően tartja vagy gondozza, az szankciót vonhat maga után. Az eset jellegétől függően a jogkövetkezmény háromféle lehet: közigazgatási, szabálysértési vagy büntetőjogi.

A legenyhébb esetek a közigazgatási jog körébe tartoznak. Az állat nem megfelelő tartásáért állatvédelmi bírságot szabhat ki a hatóság, kötelezhet állatvédelmi oktatáson való részvételre, vagy akár eltilthat az állat tartásától. A 75.000 Ft-os alapösszegről induló bírság több százezer Ft-ra is rúghat az eset körülményeitől függő szorzószámok alkalmazásával. (Például, ha valaki a kutya szökését nem akadályozza meg, a bírság mértéke 450.000 Ft is lehet.)

Pénzbírság szabható ki köztisztasági szabálysértésért, ha a kutya piszkát közterületen vagy tömegközlekedési eszközön a gazdája nem távolítja el. Ugyancsak szabálysértés a veszélyeztetés kutyával. Ezt megalapozhatja, ha a gazdája a kutyát tömegközlekedési eszközön szájkosár és/vagy póráz nélkül szállítja, közterületen – kivéve a kutyafuttatóban – póráz nélkül hagyja, avagy, ha a kutyát az irányítására és féken tartására képtelen személy vezeti pórázon. A természeti vagy vadászterületen kóborolni engedett kutya tartója is szabálysértést követ el. Egyik felsorolt esetben sem feltétel, hogy a kutya bárkit megtámadjon. Kivételek mindig vannak, gondoljunk a vakvezető vagy mozgáskorlátozottat segítő kutyákra, a vadász- és szavasgomba-kereső kutyákra. (Az éves ebrendészeti hozzájárulás megfizetése alól mentesülhet a gazdi, többek között magyar ebfajtának minősülő törzskönyvezett kutyák, mentő-, rendőr-, vakvezető kutyák, menhelyről örökbefogadott kutyák esetében.)

A büntetőjogra tartozik az állatkínzás, melynek megítélése idéntől szigorodik. Fogalmába – a magától értetődő cselekményeken túl – beletartozik az állatra vagy emberre való uszítás, az észszerűtlenül nagy teljesítményre kényszerítés, állatviadalra idomítás, nemi vágy kielégítésére való felhasználás is. Szintén szigorítás, hogy büntetőjogi kategóriává vált 2022-től a szaporítás (forgalmazható kor alatti, oltatlan, transzponder nélküli, rossz tartási körülmények közül érkező állatokkal való kereskedés) és az állatviadalon való részvétel (a nézőként való puszta jelenlét is). Ilyenkor szabadságvesztés büntetés is kiszabható. Bűncselekmény az állat elűzése, elhagyása, kitétele is.

A kutya túl hangos és gyakori ugatása nem jogszabálysértés, ám a szomszéd – ha békés rendezés nem lehetséges – bejelentést tehet az állatvédelmi hatóságnál. Ez utóbbi a kutyatartás körülményeit vizsgálja, és ha rendellenességet nem állapít meg, a sértett szomszéd birtokvédelmet kérhet a jegyzőtől, vagy végső esetben bírósághoz fordulhat.

Gerzsenyi Gabriella

Forrás:

Forrás:
2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről
2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről
1998. évi XXVIII. törvény az állatok védelméről és kíméletéről
2021. évi CXXVIII. törvény az állatok védelme érdekében szükséges egyes büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról
244/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet az állatvédelmi bírságról
41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról
Kutyakötelesség – Útmutató a felelős kutyatartás jogszabályi előírásaihoz (NÉBIH kiadvány)