Uránosz volt Gaia földanya első férje, az első, a legősibb isteni nemzedék képviselője, ősapja. Végtelen termékenységében százszámra születte meg asszonyával teremtményeit: az egyszemű Küklopszokat, a Százkezűeket, a titánokat, Pontoszt, azaz a tengert, a hegyeket és még számtalan furcsa lényt. Akiket aztán módszeresen elnyeletett anyjukkal, mert ahogy megteremtette, azonnal el is undorodott tőlük. Korlátozhatatlansága és termékenysége miatt lett az újkori asztrológiában a zsenik jegyének nevezett Vízöntő uralkodó bolygója a róla elnevezett Uránusz. Statisztikailag igazolt, hogy e jegyben születnek a legkevesebben, s mégis, úgy tartják, hogy ennek ellenére a Vízöntő jegyében született mégiscsak a legtöbb különleges képességű ember.

1788. február 5-én 15 óra 25 perckor született Kisfaludy Károly a Győr megyei Téten. Az ő születési horoszkópja megalkotásához újfent Trentai Gábor asztrológushoz fordultam segítségért, s az általa beállított képletből indultam ki. Eszerint Kisfaludy nemcsak a Vízöntő jegyében álló Nappal született, de a Rák jegyébe eső aszcendensén ott csücsült jegyének uralkodó bolygója, az Uránusz is. E bolygót ráadásul csupán néhány évvel a költő születése előtt, 1781-ben fedezték fel, tehát ekkortól fogva lehetett csak igazán érezni a hatását a földlakóknak. Ami az elrejtettben maradt, az rejtetten hathat, ami azonban tudatunk világosságába kerül, az ismertté, érthetővé és használhatóvá is válik – így van ez az asztrológiában is. Nem is csoda, hogy Kisfaludy is csatlakozott az irodalmat és a nyelvet megújítani kívánók mozgalmához, s annak egyik vezéregyénisége lett. Ez a fajta reformer szellem tipikus vízöntős hatás. No de ne szaladjunk annyira előre.

Nem tudom, miért e jegyben születik a legkevesebb ember: talán a tél végére kimerülő életenergiák is okozzák ezt. Tény, hogy maga Kisfaludy is alig élte túl a születését, édesanyja pedig másnap belehalt a nehéz szülésbe. Ezt a halálhoz való kötöttségét Károlynak a képlete is jelzi természetesen: az Uránusz, mely különleges, korából kirívó csillogó jellemét adja, a halál házának ura képletében. Ami személyiségjelölő bolygó, tehát némileg jogosan gondolhatta apja, hogy drága felesége, a költő édesanyja Károly miatt halt meg. Az Uránusz mint halált hordozó planéta jellemformáló, sőt születési uralkodó, hiszen a Napját is uralja és az aszcendensén áll. Igaz, rejtetten, a tizenkettes házból hat, de azért mégiscsak meghatározza a költő személyiségét. Talán ezért is volt az, hogy addig-addig rosszalkodott és engedetlenkedett Kisfaludy az iskoláiban, míg apja katonai nevelőintézetbe hadapródnak adta. Kiképzése után háborúzott is, vitézül harcolt Napóleon seregei ellen. Ez, noha nem tartja számon az irodalomtörténet, de bizonyosan azzal is járt, hogy néhányan éppen az ő keze által lelték halálukat. S neki magának is szükséges volt, hogy a halállal találkozzon – hisz ő maga is folyvást menekült előle! Képlete tele van a korai halálra utaló jelekkel. Az említett Uránuszon túl a nyolcas házban álló Plútó, a vele együtt álló Merkúr, a szintén a halál házában álló Nap és Szaturnusz is azt jelzik, hogy e fiú bizony a halállal van eljegyezve. Hogy mégis túlélt oly sok évet, azt bizonyára annak az igen szerencsés fényszögsorozatnak is köszönheti, amely a kivételes emberek sajátja. A lehető legjobb csillagzattal áldották meg az égiek, képletében egy körbefutó háromszöget, egy úgynevezett királytrigont rajzolnak ki a csillagok. Méghozzá a változásokat követelő Plútóval együttálló Nap, a szerencsecsillag Jupiter és az álmodozó Neptunusz között. Nem is csoda, hogy ilyen konstellációval – noha hősies katona volt Károly – mégsem ragadhatott le ezen a pályán, noha eme tapasztalatra a fentiek miatt igen nagy szüksége volt lelki-szellemi fejlődéséhez. A többnyire mégiscsak kedves és bölcs bolygók kapcsolódása valami sokkal éteribb, emelkedettebb pályát írt elő költőnknek. Nem is beszélve a felkelő jegyének tengelyével együtt álló Uránuszról, mely hírhedten szabadságszerető bolygó – ilyen uránuszi személyiséggel lehetetlen tűrni a kontrollt, a szigorú katonai fegyelmet.

A tizenkettes házas Uránusz a meg nem értett zsenik bélyege – a költő aszcendenséhez való szerencsés közelsége e bolygónak azt eredményezte, hogy Kisfaludy újdonságára, eredetiségére mégiscsak felfigyeltek kortársai. S nemcsak nyelvünk megújításában vett részt lelkesen, hanem az irodalmi formákéban is: a novella mint műfaj egyik első megteremtőjét tisztelhetjük benne magyar nyelvterületen. Az újdonság keresése és az élet és irodalom folytonos, uránuszi átértelmezése persze erős kritikai hajlamot sejtet. Nem is csoda, hogy a drámaírói pályát abbahagyva idővel inkább az Auróra c. irodalmi lap szerkesztésével kezdett foglalkozni, s az írókat egyaránt tanította a kritikusságra, valamint a kritika eltűrésére is. Hogy ez nála nem válhatott bántóvá, azt az is jelzi, hogy a személyiségjelölő, mert aszcendens úr Hold az aszcendensen álló Uránusszal éppen szemben, a deszcendensén áll. Érzelmileg labilissá, de élesen látóvá és „gyorsan” érzővé, kritikussá tesz ez a fényszög, de azt is jelzi, hogy az „én” és a „te” határai elmosódnak, egymásba alakulnak. Hiszen a Vízöntőt közelítő Hold csaknem uralmi cserébe került a Rák Uránusszal. Folyton átalakuló, változékony és megállapodásra képtelenné tevő konstelláció ez, mégis nagyszerű adottságot jelez arra, hogy szülöttje az irodalom ütőerén tarthassa kezét. Ám ezt a változékonyságot a társkapcsolatban igen nehéz, lehetetlen megélni. Ahogy azt maga is bevallja, folyton „új kívánat jő az elégség helyébe”, s a beteljesülés végén csak „egy dörmögő agg tündér” várja, ki „kegyével is unalmat hoz, még is mind uj adót kér”. Nem is lehetne pontosabban megragadni az Uránusz zabolátlanságát és kezelhetetlenségét, ha éppen a társkapcsolat terén hat, ahogy az Kisfaludy képletében is megfigyelhető. Ez a csapongó lelkivilág azonban nem zárja ki a mély és fájó érzelmeket sem, ahogy azt Károly is megélhette. Ez esetben azonban imádottjának kell folyvást plátói távolságban maradnia, és lehetőleg máshoz férjhez mennie, ha a költő szerelmét és vágyakozását fenn akarja tartani. Avagy egyszerűen csak bölcsen boldog akar lenni – valaki mással. Hja, az Uránusz elpusztítja teremtményeit, s ez mért épp a szerelemre ne lenne igaz!

A legfájóbb, hogy e zseniális költő elpusztította végül önmagát is: még egy királytrigon sem tudja örökre elmulasztani a halál házát uraló Uránusz személyiségre való igen erős hatását. Alig negyvenkét évesen lett a tüdővész áldozata. Nyugtalan természete nem engedett neki pihenést, betegen is szerkesztett, mindhalálig dolgozott.

Végh Nóra