Az utazási irodák ajánlataiban visszatérő, csábító motívumként olyan helyeket és utazásokat ígérnek, melyek megváltoztatják az embert, azzal hitegetnek, hogy más emberként térsz haza. Nem is tudom, annyi országban töltöttem már rövidebb-hosszabb időt Ausztráliától Luxemburgig, és ettől nem változtam meg, sőt: ott is én voltam, és egyáltalán nem éreztem magam másmilyennek. Egy nyaralás senkit nem változtat meg, nem is arra való. Esetleg a gondolkodásunk változhat, a rendszeres elmélyülés, amit hosszabb távon leginkább a saját kertjében tehet meg az ember.
Tolkien saját mitológiájának egész univerzumát alkotta meg, pedig jóformán nem is ment sehova. De természetesen említhetünk mostani ellenpéldát is: Michel Houellebecq úgyszólván az egész életét végigutazgatja.
A gyerekkori tengeri utazások után a tavak lettek a kedvenceim, ahova már nem a szüleimmel mentem: úsztam a Wörthi-, a Bohinji-, a Boden-tóban is. Aztán úszni egyet II. Lajos bajor királynak, a hattyúk megszállottjának a vára alatt a Starnbergi-tóban (melybe a király rejtélyes körülmények között belefulladt), az máig kultikus élménynek számít. A felsoroltak természetesen festői környezetük miatt vonzóak, de közös vonásuk, hogy a vizük kristálytiszta és jéghideg.
A magazinok ilyenkor tele vannak jó tanácsokkal, mi másról kellene írni uborkaszezonban, mint arról, hogyan készüljünk a nyaralásra. Természetesen nem árt tudatosan átállni. Különösen az utazással járó megpróbáltatásokra, legyen az közúti vagy reptéri. Van, amiről tehetünk, és van, amiről nem.
Olyan tanácsokat szoktam megfogadni, amik ismerőseim konkrét tapasztalatain alapulnak. Ha csak annyit olvasok, mint valami bölcsességet, hogy ne lógjon bele a munkád a nyaralásodba, akkor talán el is engedem a fülem mellett. De ha velem történt meg, akkor úgy adom tovább, hogy más is okuljon belőle.
Amikor Rhodoszra mentünk, odafelé nyolc órát töltöttünk a reptéren a görög pilóták sztrájkja miatt. Maradt még a könyvemből egy kis korrektúrám, gondoltam, az első napokban, amikor kevesebb időt töltök a napon, majd elolvasgatom. Igazából már másnapra készen lettem vele, amikor kiderült, hogy az ötcsillagos Elysiumban éppen nincsen internet. Természetesen talál az ember megoldást mindenre még egy távoli szigeten is. Közben rosszallóan nézegeti a hullámtetős műemlékeket. Mégis: mindenről lehet előnyös felvételeket készíteni, mutogattam is őket, amikor hazaértünk, és mindenki ámulva nézegette a paradicsomi tájképeket, ebből választottam az illusztrációt. Nem is az a fontos, hogy milyen volt a nyaralásod, hanem az, hogy utána hogyan meséled el.
Nyaralásról beszélünk, de ezen nem mindenki ugyanazt érti. Sokunknak vannak fenntartásaink az intézményességgel kapcsolatban, vagyis berzenkedünk a hektikus nyaralógyáraktól, ahol túl magas a turisták koncentrációja, és ezreknek kell egyszerre étkezni, napozni stb.
Manapság a fiatalabbak már azt is csodálkozva hallgatják, hogy az emberek már a GPS előtt is utaztak. Minden országról szoba nagyságú úti térképeink voltak. Az internetes foglalások korában nehéz is elhinni, hogy régebben sokkal bátrabban mertek elindulni az emberek felfedező utakra. Mi sosem foglaltunk szállást, és mégsem fordult elő, hogy a híd alatt aludtunk volna. Szerencse dolga is, hogy éppen abban a városban lehet-e jó helyet találni azonnal, vagy rámegy egy kis idő. De még mindig kevesebb kellemetlenséggel jár, mint befizetni egy biztos helyre – rálátással egy kőfejtőre.

Kontra Ferenc