Két levél

Januárban két levelet is kaptam, csábító ajánlatokkal, amolyan mézesmadzagok hiszékenyeknek. Az elsőn még hosszabban gondolkodtam: vajon honnan tudják a címemet? De amikor a második is megérkezett, nem értettem, miért éri meg ilyeneket küldözgetni. Vajon mi a következő lépcső? Akad, aki nem fog gyanút, hogy nem önzetlen adományozókról, hanem csalókról van szó? De ez nem ilyen egyszerű, nem tudok mások fejével gondolkodni. Ha nem válna be néha, valahány százalékban, akkor nem is küldözgetnének ilyeneket. Van azonban a hiszékenységnek egy szintje, mércéje, ami fölött ezek a levelek nevetségessé válnak.

De talán nem is kell hozzá hiszékenynek, naivnak lenni, elég a kapzsiság, a játékszenvedély: ennyit még lehet kockáztatni, mint a pókeren. Vajon hányan nyomják meg a válaszgombot, puszta kíváncsiságból. Mert mi lehet az ilyen örökségek megszerzésének a második lépcsőfoka: a bankszámla megadása, vagy az ügyvédi, lebonyolítói költségek utalása, esetleg adatszerzés, identitáslopás.

A leveleket betűhíven közlöm, a szerkezetükön sem változtatok. A digitális fordítás fejlődését látom bennük. Nem gondolom, hogy ez valakinek a rossz helyesírását tükrözik, vagy hézagos nyelvtudásra utalnak, inkább gépi fordításra gyanakodnék. Ahhoz képest, hogy a magyar meglehetősen nehéz nyelv, tele van rendhagyó nyelvtani és stilisztikai elemekkel, kivételekkel, vonzatokkal, úgy látszik, már ebből is sok minden programozható.

Az első levél:

Fatma Hasan <fatmahasan2@outlook.com>
8:57 (46 perce)
Kedves Kontra Ferenc,
Fatma vagyok, haldokló asszony vagyok, aki úgy döntött, hogy adományozom, amit neked / templomnak adok. 63 éves vagyok és rákos megbetegedést diagnosztizáltam körülbelül 9 évvel ezelőtt, közvetlenül a férjem halála után, aki mindent elhagyott, amit dolgozott.

Isten megérintette, hogy adományozjon attól, amit örököltem a késő férjemtől, az Isten jó munkájáért, ahelyett, hogy megengedném a hozzátartozóimnak, hogy a férjemet nehezen megkeresett pénzeszközökre használják.

Kérlek, imádkozz, hogy a jó Úr bocsáss meg nekem a bűneimet. Megkértem Istent, hogy bocsásson meg nekem, és hiszem, hogy azért van, mert Ő irgalmas Isten. Néhány nap múlva megyek egy műveletre.

Úgy döntöttem, hogy 5.700.000 dollár (öt millió hétezerezer dollárt) összeget adok neked az Úr jó munkájáért, és segíteni kell az anyai és kevésbé kiváltságokat és az özvegyek segítségét is. Jelenleg nem tudok telefonhívásokat kezdeményezni, mert a hozzátartozóim körülöttem vannak és az egészségi állapotom.

Korrigáltam az Úromat, és az ügyvédem tisztában van azzal, hogy megváltoztattam az akaratodat, és gondoskodik arról, hogy a pénzeszközök átutaljanak az Ön számlájáról. A legjobbakat kívánom, és a jó Urat is megáldja téged, és kérjük, használja jól az alapokat, és mindig terjessze ki a jó munkát

mások.

MEGJEGYZÉS: Értékelni fogom a legnagyobb bizalmasságot ebben a kérdésben mindaddig, amíg a feladat nem teljesül, mivel nem akarok semmit, ami az utolsó kívánságomat veszélyeztetné. És én is kapcsolatba fogok lépni veled e-mailben, mert nem akarom, hogy a kapcsolatom vagy bárki tudjon, mert mindig körülöttem vannak.

Várom a sürgős választ.

E-mail: fatmaofore11@gmail.com

Üdvözlettel,

Mrs.Fatma előbb.

A második levél:

Florence Kosiwa <kosi.floxy@outlook.com>

  1. jan. 21. 1:29

Kedves kedvezményezett!

Mint láthatja, az Ön nyelve nem a hivatalos nyelv. Mivel az ügy önre vonatkozik, megpróbáltam ezt az e-mailt írni az Ön nyelvén, hogy megértse.

Arra a levélre hivatkozom, amelyet a címemre küldtem, de nem hallottam rólad, és úgy döntöttem, hogy ismét e-mailt küldök.

Örömmel jelentjük be, hogy a 850 000,00 dollár értékű, közvetlen díjnyertes elosztását az Európai Kifizetési Tanács jóváhagyta.

Az alapok jóváhagyására az Európai Közigazgatási Akkreditáció Egyesületével együttműködve került sor. Pénzét bankbetéti kártyára töltik be, amelyet felhasználhat készpénzfelvételre az ország bármely területén található bankjegyről.

További információkért és bankkártyájuk kézbesítését kérjük, vegye fel a kapcsolatot a regionális zónával

koordinátor a következő e-mail címen keresztül: (deljeanpl@gmail.com) Regionális zónális koordinátor: Dr Jean Paul.

Üdvözlettel,

Mrs. Chris Lorgan

(Fizetési Bizottság – Európai Bizottság)

Először arra gondoltam, hogy talán novellát írok ezekből a levelekből. Hátha van mögöttük egy másik történet. Természetesen nem az örökhagyók személyéből próbálnék valamiféle fikciót teremteni, inkább a valós levélírók valós személyéről. Ahogy ülnek egész nap a számítógép előtt, mondjuk, valahol Dél-Amerikában, ahol virágzik a banki számítógépes csalások piaca, és ezt az egészet kitalálják. Nyilvánvaló technikai tudás van mögöttük, de szellemi alig. Egy hivatalnok is meggyőzőbb szöveget hozna össze. Akik ezeket megfogalmazták, azok csak egy gyenge iskolai dolgozatra képesek. Abban azonban tehetségesek, hogy ezt akár a világ összes nyelvére érthető színvonalon átültessék.

Itt tartottam a töprengéseimmel, amikor eszembe jutott, hogy mit mond erről a levelező program, elég volt hozzá beütni a két kulcsszót, előttem ezren tehették meg, mert nyomban megjelentek az alábbi felvilágosító mondatok:

A csalás: Egy pénzösszeg van elhelyezve valamilyen számlán, amelyet egy hivatalosnak tűnő személy meg szeretne osztani Önnel. Önnek csak személyes adatokat vagy némi pénzt kell küldenie az illetőnek. A csaló célja: Néha csak azt szeretnék elérni, hogy pénzt küldjön nekik. Máskor személyes adatait szeretnék megszerezni, hogy ellophassák az Ön személyazonosságát, kiüríthessék a bankszámláját, vagy megterheljék a hitelkártyáját.

Ha kicsit is gyanúsnak találja az üzletet, vagy ha nem érti, hogy valaki, akit Ön nem ismer, miért teszi a világ összes embere közül éppen Önnek ezt az ajánlatot, lefogadhatja, hogy be akarják csapni.

Tiszta beszéd. Ehhez már nem is akartam hozzátenni semmit. Szolgáljon tanulsággal azoknak, akiknek hasonló leveleket hoz a net postása, és mesés gazdagságról ábrándoznak.

 

Kontra Ferenc