1759. október 27-én 19 óra 17 perckor született meg az író, kinek születési adatait ismét csak Trentai Gábor nyomán készítettem el. Kazinczy a Skorpió jegyében született, de Napja a szépre, jóra törekvő Vénusszal és az okos, beszédes Merkúrral is együtt álló. Felkelő jegyét is uralja ez a világokat összekötő istenségről elnevezett bolygó, hiszen az az Ikrek jegyében álló. A tudatosságot jelző Nap és a személyiséget mutató Merkúr is az Uránusszal kapcsolódik egy változásokat sürgető fényszöggel. S mivel a Nap ráadásul a kommunikációt jelképező hármas házat uralja, ahogy a kapcsolatokat és a beszédet, a stílust a Merkúr is jelöli, a két beszédes bolygónak az Uránusszal való kapcsolódása egyenesen arra predesztinálta szülöttjét, hogy az emberi kapcsolatokon változtasson. Márpedig ennek elsődleges eszköze a nyelv: ezért kötelezte őt az Uránusz arra, hogy efféle változtatásra sarkallja önmagát. Hogy ennél többre is hivatott volt, tehát hogy ne csak a saját maga világhoz való hozzáállásán, de a vele egy nyelvet beszélőkén, azaz a nemzetéén is alakítson, arra a vezető pozícióra predesztináló tízes házas Szaturnusz kötelezte őt.

Mert akinek a karrier életterületén álló ez a szigorú bolygó, azt általában igen nagy kihívásoknak teszi ki a sorsa. Ámde mégis, pontosabban szólva éppen ezért juthat igen magasra. Hiszen gondok, megoldandó, megmászandó problémák nélkül hogyan is juthatna bárki magasabbra? Nem véletlenül használom a megmászandó szót: a probléma ógörögül hegyszirtet jelent. Olyan helyet, magas szintet tehát, ahova fáradságos út vezet, de ahol tágasabb a horizont, ahonnan messzebbre látni. Kazinczynak is meg kellett küzdenie egy nagy problémával, mely a költőknek, íróknak oly fontos volt a maga korában. Azzal a hegymászással felérő gonddal tudniillik, hogy a szövegeiket élőbbé, elevenebbé tehessék úgy a saját nyelvükön, hogy ne kelljen ahhoz olyan sok idegen szót alkalmazniuk, mint eladdig. A Vénusz és a Merkúr által átitatott tudatosságú Napját az írónak a Szaturnusz jó fényszöggel támogatta a tízes házból, ami előrevetítette nemcsak nagy szorgalmát és fáradhatatlanságát is ezen a téren, de azt is, hogy tetteit siker koronázza.

Persze nem minden téren. Ami igaz és jó volt az irodalom szent berkeiben, a múzsák mezején, az a hétköznapi életben gyakran balul sült el. Az új idők új szeleit talán jobb lett volna csak a betűk tengerén a vitorlájába fognia. A Merkúrt a Jupiterrel összekötő kedvezőtlen fényszöge azonban a politikai csatározások mezejére csábította őt, amiben el is bukott. A nyolcas házban, azaz sötét házban álló, fényét vesztett Jupiternek a tizenkettes házat is uraló Merkúrral alkotott rossz fényszöge jelzi a börtönt, amiben sínylődnie kellett a Martinovics Ignác neve által fémjelzet szabadkőműves összeesküvés miatt. No meg az anyagi veszteségeket és szűkölködést is, melyben sorozatosan része volt élete során. Ugyanis a Hold uralta anyagiak házát is sújtja ez a túlzásokra hajtó Jupiter, különösen, hogy a Napjára is ártó fényszöget vet mindkét bolygó. A halál házában áll a Hold–Jupiter kettőse, melyek egymást erősítik, és a pénzügyekben, társasági elismertségben sokat adnak, de még többet el is vesznek. Úgy tartják, a két planéta, az érző Hold és a mindent felnagyító Jupiter kapcsolódása a költők fényszöge: ők éreznek mindenki helyett is. Az ő szavaikban fogalmazódik meg egy kollektív életérzés, az ő rigmusaikat, avagy, hogy stílusosan szóljak, verseményeiket zengi mások torka is, ha a saját érzéseiket (érzeményeiket) akarják kifejezni. Ugyanez a konstelláció jelzi az anyagi veszteségeket a fizikai síkon. Mintha a transzformáció ezen a világon, azaz a nyelv megújítása és az e tevékenységben való szellemi elemelkedés csak úgy lenne lehetséges, ha az anyagi világban meg csupa-csupa veszteséget él meg a költő.

A két planéta még egy fontos életterületet jelöl Kazinczy képletében: nevezetesen a nyilvános kapcsolatokat. Ezen a téren bőséget és igen nagy reményeket, szerencsét és aktivitást jelez. Kazinczy folyton utazott, tárgyalt, levelezett… S természetesen nemcsak a térben, de az időben is ápolt kapcsolatokat: fordított számtalan nyelvből élő és holt költők írók műveiből. No meg a társkapcsolatában is jelzi a szerencsét és a jóindulatot, ami felé áradt. A nagy hírnevet és megbecsültséget is, melyet pedig mind az írótársak, mind az olvasók részéről élvezhetett.

A nagy hírnév persze akkoriban is gyakori ócsárlással párosult. Ezt jelzi a deszcendensén álló Plútó, mely egyrészt szintén megújulásra, állandó átalakulásra sarkalló jel, másrészt az örökös támadásoknak való kitettségét is jelzi a költőnek. A legnagyobb ellenfél – a Nyilasban álló Plútóhoz illőn – a vidékies, népies stílus, melynek jeles képviselője ama „hírös” Csokonai Vitéz Mihály. A sors fintora, hogy épp az ő nevével fémjelzett könyvsorozat, a „Csokonai Könyvtár” adta ki Kazinczy Ferenc újságjának, a „Magyar Museum”-nak összegyűjtött írásait. A két ellenlábas a Hádész mezején már békésen megfér egymás mellett. Bizonyosan van ott egy, a magyar irodalmároknak fenntartott rét is. Onnan nézve ellentétük, harcuk inkább közös építés, melyet maga Hermész-Merkúr isten vezényelt le általuk. Szerencsére, mert az ő közvetítésével – azaz a betűkben rögzített hangok, szavak, tehát az írásaik által – mind a mai napig kapcsolatban lehetünk velük. A Hádész, lám Hermésznek hála, ilyenformán előttünk is nyitva áll.

Végh Nóra