Macskaköröm

Az igazság mindig a saját fényével világít, míg a hazugság a sötétségben rejtőzik, de a valóság puszta jelenléte elég a sötétség eloszlatásához.

(Loyolai Szent Ignác)

Vajon szereti a hó a földeket meg a fákat? Amikor jó melegen bebugyolálja őket fehér takaróba, talán azt mondja nekik: „Aludjatok csak, amíg újból eljön a nyár.”

(Lewis Carroll)

Minden tűz kialszik egyszer, de az ember megmarad, hogy újra és újra tüzet rakjon, és meglássa benne a saját örömét vagy bánatát.

(Fekete István)

Megláttam az angyalt a márványtömbben, és addig véstem, míg ki nem szabadítottam.

(Michelangelo)

Alkosd és ápold lelkedet, mint egy kertet, vigyázz az élet évszakaira, mikor a gyomlálás, a gazszedés, a trágyázás ideje van, s a másikra, mikor minden kivirul lelkedben, s illatos és buja lesz, s megint a másikra, mikor minden elhervad, s ez így van rendjén, s megint a másikra, mikor letakar és betemet fehér lepleivel mindent a halál. Virágozz és pusztulj, mint a kert: mert minden benned van. Tudjad ezt: te vagy a kert és a kertész egyszerre.

(Márai Sándor)

Szegény ember vízzel főz, de a vízhez is lehet pezsgőillúziót keverni, ingyenbe.

(Karinthy Frigyes)

Az álmok igazak, míg tartanak, s vajon nem álomban élünk-e mind?

(Alfred Tennyson)

Minden történés az agyunkban megy végbe. Ami minden agyban megtörténik, az valóban megtörténik.

(George Orwell)

Az otthon egy érzelmi állapot, egy hely a képzeletünkben, ahol a biztonság, a kötődés, a valahova tartozás, a védettség érzése és személyes emlékeink lakoznak.

(Thomas Moore)

Bármily egyszerű is az étel, a született szakácsot tévedhetetlenül föl lehet ismerni

(P. G. Wodehouse)