Macskaköröm

Nincs az életnek olyan helyzete, amely egy addig teljesen ismeretlen idegent ébresztene fel bennünk. Az élet lassú születés.

(Antoine de Saint-Exupéry)

A könyvek voltak az én madaraim és madárfészkeim, háziállataim és istállóim és rétjeim; a könyvtár az egész világ tükörképe volt; s a tükörképben megvolt az eredeti minden mélysége, változatossága, váratlansága.

(Jean-Paul Sartre)

Szerencsés fajta vagyunk mi, muzsikusok. Az, amivel másoknak örömet szerzünk, az nekünk a legnagyobb öröm – ha sikerül.

(Ferencsik János)

Minden ember átélhet a maga sorsában egy külön világvéget. Ezt nevezzük kétségbeesésnek.

(Victor Hugo)

A szavakat sem elég megőrizni, a vetőmagra is kell mindig gondolni. Bizonyára ezért próbálok verseket írni. Szavakat csíráztatni.

(Kányádi Sándor)

Egy művésznek is az a legnagyobb dicsérete, ha elmerülünk az alkotásában, és megfeledkezünk az alkotóról.

(Friedrich Schiller)

Az erő nem testi képességből fakad. Forrása a rendíthetetlen akarat.

(Mahatma Gandhi)

Nekem a hegy, a völgy, a város, a falu, a gyár, a szántóföld, az évszakok, az ember, de még a halál is pécsi és baranyai.

(Csorba Győző)

Az emberek búvóhelyeket keresnek maguknak: falun, tengerparton, hegyeken. Te magad is szoktál effélére vágyni. Micsoda korlátoltság! Hiszen megteheted, amikor csak akarod, hogy önmagadba visszavonulj. Mert az ember sehová nyugodtabban, zavartalanabbul vissza nem vonulhat, mint saját lelkébe, különösen ha olyan a belső világa, hogy beletekintve azonnal teljes békesség tölti el.

(Marcus Aurelius)

Az igazi pokol? Ha semmit sem tudnánk elfelejteni.

(Emil Cioran)